Ősvallásunk legfőbb erkölcsi törvénye, sőt alapja is, a lelkiismeret volt, amit aranyból való fényes, kerek tükör jelképezett, de amely egyúttal a Nap jelképe is volt.

Az elmondandók érthetősége érdekében itt is előre kell bocsátanom: Azon, az osztrák császári hatalom által századokon át terjesztett és elhitetett tévtanítást, hogy az ősmagyarok sátoros, műveletlen nomádok lettek volna, rosszindulatú állításként telje­sen félre kell tennünk, ugyanúgy mint azt is, hogy csak ezer év­vel ezelőtt jöttek volna a régi, történelmi Magyarország terüle­tére. Mind amivel szemben a valóság az, hogy a magyarság, művelt­ség - és nyelvalapító ősnépként a Kárpát-medencében él, amióta em­ber van a Földön és hogy mindig magyarul beszélt, ill.

A kőkori írásemlékeket nem lehet értelmezni a kőkori ősvallás tételeinek és hozzá kapcsolódó jelhasználatnak a megismerése nélkül.

Az ősi idők embere még mindenestül a vallásban élt, számára minden cselekedet egyúttal vallási cselekedet is volt.

A mítográfusok unos-untalan figyelmeztetnek erre, amire egyenlőre a korai és a nem szabványos írásemlékek megfejtésével bajlódók nem fordítanak elég figyelmet.

Ezért nem tudatosult a tatárlaki táblák elemzésével foglalkozókban az, hogy a kerek tábla egy felülnézeti világmodell, a kecskés tábla pedig egy szembőlnézeti világmodell - azaz a táblák a világmindenséget, a teremtett és rendezett világot ábrázolhatják.

A tatárlakai táblák sokáig az írástörténet egyik legtalányosabb emlékét jelentették. Záhonyi András új felismerése lehetőséget ad arra, hogy minden eddiginél jobb magyarázatot dolgozzunk ki rájuk.

A tatárlakai tábláknak eddig is túl sok megfejtése volt, ezek azonban nem vezethettek eredményre. Újabb felismerések kellettek ahhoz, hogy az olvasat terén előbbre lehessen lépni.

1. ábra. A tatárlakai kecskés tábla közepén az égigérő fa képszerű, de egyúttal a szár szójeleként is használt grafikai változata látható


A tatárlakai táblák korábbi olvasatai arra a tévesnek bizonyult előfeltevésre épültek, hogy a táblákra folyamatos szöveget írtak valamilyen (pl.

Valamikor réges-régen az ősi napkeleten, ott, ahol a két nagy folyó önti vizét az égszínkék tengerbe, volt egy csodálatos szép és gazdag város, melynek híre a messze földet bejárta. Ur volt e város neve, talán azért, mert lakói az Isten gyermekeinek vallották magukat.

A város királya a bölcs és igazságos Nimród volt, aki arról volt híres, hogy nagyon szeretett vadászni. Nimródnak és feleségének, Enéhnek két fia volt. Az idősebbet Hunornak, a fiatalabbat Magyarnak hívták.

Svasztika a Tordos-Vincsa kultúrából; a svasztika ez esetben is balra néz



Svasztika a minoszi Kréta egyik cserépedényéről

Permi ékszer svasztikával; fontos körülmény, hogy a svasztikát egy kör keretezi, ami világossá teszi a hasonlóságát a székely "f" (Föld) jelhez - azaz a svasztika ugyanúgy az Éden felülnézete (térképe), mint az "f" (Föld) jel s a kör közepén lévő svasztika ugyanúgy a négy folyót ábrázolja, mint az "f" közepén lévő X alakú "b" (Bél, belső) jel; a svasztika ágai csak azért kunkorodnak, mert a négy szent folyó is kanyargós, közülük a Halüsz kanyarját az Ószövetség külön meg is említi

Buddha szobor svasztikával (eredetileg az isten és a szent folyók azonosságára utalt); hasonló jeleket a szentnek tartott folyó, a Gangesz vizét tartalmazó edényekre is szoktak tenni

Etruszk váza részlete svasztikával; a csodaszarvas vadászatát ábrázoló jelenet tele van ősvallási jelentőségű jelképekkel; a svasztika a vadászó isten két oldalán jelenik meg; tudjuk, hogy ez az isten azonos az Orion csillagképpel összevetett Nimróddal, aki előtt a Tejúton menekül a csillagszarvas, mögötte pedig a Gemini-vel (az Ikrek csillagképpel) azonosított fiai (Hunor és Magor) követik


A nemzetközi kutatás alapvetően háromféle magyarázatot ad a svasztika világméretű elterjedésére.

Ősi magyar népművészeti stíluselemek

A magyar népművészetre az egyszerű, világos és átlátszó dialektika a jellemző. Ember- és mitikus alakjait különböző geometrikus formákba vagy virágmintákba rejti.

A természet a maga változatos forma- és színvilágával szembesül ebben a művészetben az örök emberi értékekkel: a képzeletvilággal, az absztrakciós képességgel és a misztifikáló hajlammal.

Azzal, hogy az ember - a népművész - alkotásába mindig belead egy kicsi önmagából is, egyéni színt, személyes varázserőt ad az előállított tárgynak, Minthogy azonban egyetlen alkotó sem lehet független az őt érő hatásoktól, a népi alkotó is kompiláló, mert népi csoportja érdeklődését, lelkivilágát és társadalmi ösztönzőit helyezi át a tárgyba, de azokban az emberiség örök értékei is ott vannak; átszüremlenek az egyén és a nép zsilipjén.

Az Ősi magyar térrendezés síkjai illetve szintjei

Gyökér szint : A magyar térrendezés történeti háttere,
Törzs szint : A modern lakberendezés alapjai,
Korona szint : A magyar térrendezés

A VILÁGFA KORONA szintje a magyar térrendezés alapjaival, a mindennapi alkalmazással kapcsolatos oldalakból áll.

Kapu, küszöb, ajtó

A kapu a magyarok világában több mint egyszerű bejárat, nem csak a valós világ tereit választja el, hanem kapu az alsó és felső világok között.

A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma

A Szent Korona 531 táján készült a mervi oázisban a 7 törzsre osztott szabírhunok (azaz a magyarok) számára.

Az ősi Avar származású Arnó család liliomos koronát készíttetett és azt 798-ban Fekete Arnó a Sóvári (Salzburgi) érsek már azzal a céllal őrizte, hogy ha Pannon földjén királlyá akarnak koronázni valakit a Hun Törzsszövetségből, akkor azt azzal tegyék.

Harapi, Kaltesi építési tudós

(Kr.e. 3900 körül) tudománya terjedt el a 24 Hun Törzsszövetségben.

- A Harapi-féle építkezési módot igen ésszerűnek tartották. A Ménes birodalmi bölcsek azt mondták „ők olyanféle építkezésre törekszenek, amelyet nem lep el az iszap, és nem hord be homokvihar, s így emlékük örökké élni fog!"  

- Áradás ellen a folyóparti házakat egy 2 diófa magasságú dombra kellett felépíteniük, mert az Égi-eredetű Harapi építkezési törvénye ezt rótta le és az utódai is ehhez ragaszkodtak.

Megjelent egy rokonszenves kötet a hun-magyar őstörténet azerbajdzsáni nyomairól egy magyar történész és egy azerbajdzsáni akadémikus tollából.

Azerbajdzsáni bálvány az V - VIII századból





A kötetnek, amely kitűnő lehetőséget ad a magyar őstörténet fontos szakaszának felvázolására, több figyelemreméltó vonulata is van.

- Az egyik vonulat néhány forrásadat ismertetése, amelyek nélkül a magyar őstörténet nem írható meg jól

1200 év némaság után hangszerkutató volt az első, akinek sikerült megszólaltatnia egy ókori avar sípot. A professzor legelőször gyerekdalokat és magyar népdalokat játszott.

Azt hitték, hogy az 1200 éve föld alatt rekedt, egyedi hangszer örökre néma marad. Azonban hála Csajághy György zenetanárnak, az avar hangszer több, mint ezer év hallgatás után magyar gyermekdalokat énekelve mégis újra megszólalt.

- Már régóta kutatom a magyar múlt hangszereit - meséli Csajághy György zenetanár és történész, akinek a szakterülete legfőképpen a lovas népek és kultúrák hangszerei.

"Nem jöttünk mi sehonnét. A mi őshazánk a Kárpát-medence." (Badiny Jós Ferenc)

Az iskolában körülbelül ezt tanultuk őstörténetünkről: a magyarok az Ural vidékéről származó, barbár finnugor nép, nyereg alatt puhított húst ettek, meglehetős "buta", "primitív", szerencsétlen nép, ráadásul mindenféle más népek hajkurászták ide-oda Eurázsia sztyeppéin keresztül, míg végül kikötöttek itt, a lejtő végén, a gödörben.

Mivel a "civilizált nyugat" már elfoglalta a további "menekülési útvonalakat", sőt a kalandozásoknak - rablóhadjáratok?

Pesti Páter és Badiny-Jós Ferenc kutatásai szerint

MIÉRT „BIBLIA”?

Bevezetőül szeretnénk megmagyarázni, hogy a káldeusok szerinti írásokat és hagyományokat összesítő könyvünk címében miért használjuk a „BIBLIA” elnevezést. . .?

Általában úgy tanítják, hogy a „biblia” a görög nyelv „biblos” vagy „biblon” szavának többes számú kifejezése és jelentése „könyvek” lenne.  Azonban sem a „biblos”, sem a „biblon” görög szónak nincs ilyen többes számú esete.  A görög nyelvet tanító ismertetések a „biblia” szót görögből átfejtett (etimologizált) latin szónak mondják, viszont a latin nyelvnek nincs „biblia” szava.  Így a „biblos”, „biblon” és a „biblia” szavaknak eredetét a káldeusoknál kereshetjük, már csak azért is, mert a görögök – a „klasszikusnak” nevezett tudásuk legnagyobb részét a káldeusok hagyatékából sajátították ki.  A „BIBLIA” szónak három féle változatát láthatjuk a káldeus ékiratok szerint: 

            Magyar Bibliánkban igazságokat és a magyar nép történetét – a világ teremtésétől kezdve – a Káldeusok irták meg legelőször, mert ők az „írás feltalálói”.

A FÉNYÖZÖN ÉS A VÍZÖZÖN

1.      Az Ég lakói jól tartották a Szövetséget, Áldás és bőség fénye özönlött a Kusok földjére.  ÉN-LIL vetőmagjai kalászba serdültek és gazdag termésük megadta a mindennapi kenyeret.

2.      A Tudás Fája is ontotta gyümölcseit és a „tudatlanság”—amit az ősi nyelv SAG-KUG-GA néven mondott – Tudássá lett a Fény özönében.

3.      A földi élet sok új tapasztalata – az égi tanítók sugallata által – és a Fokos erejével, a Kusokat tudókká, okosokká és bölcsekké tette. 

4.