Első tábla

Midőn fönn az ég nevetlen
s alant a föld szintazonképp;
Apszu, az ős-kezdet, minden
dolgok teremtője-atyja
s Mummu-Tiámat ősanyánk még
vizeikkel egybemosódtak;
nem volt szárazföld se, láp se,
s egyike sem az isteneknek;
név nélkül szunnyadott a sors is,
betöltetlen várt a végzet -
Apszu s Mummu-Tiámat akkor
isteneket nemzettek s szültek:
szülték Lahmut s Lahamut.
Teltek az idők, múltak az idők
s e kettőt még dicsőbben követé
Ansar isten s Kisar istennő.

Amint a Szentírás és a szent tanítók mondják – "a magyarok Jáfet fiától, Magortól származnak, aki a vízözön után az ötvennyolcadik évben – mint a keleti népekről szóló krónikában Szent Sigilbertus antiochiai püspök elbeszéli – Evilat földjére ment a feleségétől, Enétől Magort és Hunort nemzette, akikről a magyarokat és a hunokat elnevezték”

 

Viszont nem Nimród Jáfet fia, hanem Ménrót.

Nimród a Biblia szerint egy egész más helyen élő és más családfával rendelkező népi vezető volt:

 A Bibliában Nimród nevénél más leszármazási családfa szerepel mint Kézai Simonnál (Mózes I.

Ménrót a magyar mondákban a magyarság ősapjaként emlegetett Nimród név eredeti alakja. Ménrót vagy Menróth = Mennyei-Napisten-országának-fejedelme ősmagyar nyelven.

A Nimród már a Ménrót név későbbi, a szemita asszír kultúra által "asszírosított" névváltozata. Vaskúti T. István kutatásai szerint a Ménrót - Nimród nevek esetén az ősmagyar nyelvből átvett fogalommal állunk szemben. Mégpedig az ősi MENRÓTH (vagy MÉNRÓT) babiloni magyar fejedelmi névből képezte a Mezopotámiában kialakuló asszír nyelv a Nimród király legendáját.

A legtöbb ősi vallás, hit egyik legalapvetőbb ünnepe a téli napforduló, a Nap "visszatérése". Ezen a napon a leghosszabb az éjszaka, innentől egészen a nyári napfordulóig növekszik a nappalok időtartama. A fény újjászületése őseink által is nagyra tartott ünnep volt. A mai világ átlag embere már nem érzi ennek a napnak a valódi jelentőségét, látják a jelképeket, de nem értik őket, mert az évszázadok során kiforgatták azokat igaz jelentésükből.

Nézd e földet, nézd, a tiéd
Most rátaláltál ismét
Nézd, hogy sarjad zöld, puha fű
És nézd, a hűs víz mily kék
Pár száz év, amit elpazaroltál
Pár perc még, kikötünk, anyaország!
Sok a völgy, sok a rét, csupa szín,
Csupa mesebeli táj és hófehér ház

Tűzd ki zászlód, új ez a föld
Hol tiszta csend szól hozzád
Ősi ünnep, kétezer év
Mint ismerős néz itt rád
Mást vártál, hisz a pénz szaga szédít
Más boltív, mit e kor hite épít
Autók, rohanás, robogás,
De ha dübörög a föld, majd elcsitul mind.

 

A Perzsa Királyi Út egy ókori főútvonal volt, amit Nagy Dareiosz perzsa nagykirály építtetett az i. e. 5. században. Dareiosz azért építtette az utat, hogy lehetővé tegye a gyors kommunikációt Szuza és Szardeisz között a hatalmas birodalmon keresztül.

 

A futárok hét nap alatt tudták megtenni a 2699 kilométeres távolságot. Az ókori görög történész, Hérodotosz ezt írta: "Nincs semmi a világon, ami gyorsabban haladna, mint a perzsa futárok." Hérodotosz dicsérete – "Sem hó, sem eső, sem hőség, sem éjszakai sötétség nem gátolja meg őket, hogy a leggyorsabban teljesítsék feladatukat." – inspirálja a postai szállítók nem hivatalos mottóját.

A 13. század második évtizedében békében és jólétben élt a khorezmi birodalom. II. Muhammad khorezmsáh az akkori muzulmán világ leghatalmasabb uralkodója volt. Uralma kiterjedt a mai Közép-Ázsia jelentős részére, Iránra és Afganisztánra. Birodalmának gazdag városaiban a kézműipar százféle ága virágzott; élénk volt a kereskedelmi élet.

 

Az utakat járó karavánokat nem fenyegették rablók. Jól kiépített csatornahálózat öntözte a földeket és azok bőséges termést hoztak.

Curtius Rufus életrajzi művének III-X. könyve az i. e. 333. év tavaszának eseményeitől kezdve ismerteti Nagy Sándor történetét.

 

Nagy Sándor (i. e. 356-323) II. Philipposz makedón királynak és Olümpiasznak, Neoptolemosz épeiroszi király lányának gyermeke volt. Philipposz, Amüntasz fia, a makedón nagyhatalom megalapítója, 359-ben került uralomra. Energikus fellépéssel megszilárdította a központi hatalmat, a maga egyeduralmát céltudatosan, gátlástalan eszközökkel biztosította.

 

 

 

A kereszt a világ legkülönbözőbb pontjain (Mas d' Azil, Tepe Yahja, indián jelek stb.) egy nagyobb jelkészlet részeként fordul elő, amelyik jelkészletet vagy 20 formai azonosság kapcsol a székely íráshoz. Azaz ugyanaz a jelkészlet öröklődik a kezdetektől napjainkig a világ legtávolabbi pontjain is.

A kereszt a legfontosabb vallási jelképek közé tartozik a kőkor óta és ezt a fontossága miatt nem lehetett elfelejteni és a sumereknek sem kellett újra feltalálniuk.

A Labat szócikkében összetartozó jelformák megfelelői megtalálhatók a magyar jelkészletben is. A jelentéseik alapján felmérhető, hogy párhuzamaik a magyar jelkincsben is összetartoznak; ami azt jelenti, hogy az összetett ábrázolások részeként felválthatják egymást, mert a jelentésük hasonló (vallásos jellegű, a Napra utaló).

Az antik hagyományból ismert szárnyas napkorong minta egyszerűbb, virágra emlékeztető változata néhai Varga Ferenc gödörházai ( Őrség ) fazekas cserepéről; közepén a sugaras Nap ábrázolásával, amely a mezopotámiai sokágú csillag megfelelője



A magyar számrovás ezer "ősúr" jele a körmendi honfoglalás-emlékműről; ezer szavunk az egyiptomi Ozorisz/Usziri és az akkád Assur isten nevének megfelelője





A honfoglaláskori kiszombori plakett nyolc ága a megszemélyesített (is)Ten rovásjel








A budafai és milejszegi mángorlókon három - átmeneti jellegű csillaghoz hasonló - kereszt is található






Hortobágyi ivótülök rajzának részlete Lükő Gábor nyomán; egy kőkori eredetű konvenció, a Tejúttal azonos égigérő fa rajza, a Tejút hasadékában karácsonykor kelő Nap (nyolcágú, átmeneti jellegű csillaghoz hasonló kereszt) ábrázolásával







A szárnyas napkorong minta lineáris jeleket alkalmazó másik megfogalmazása az őrségi Velemérről ( Sindümúzeum ); a sugaras napkorongot egy átmeneti, kereszthez hasonló virágábrázolás helyettesíti; a közepén lévő körbe zárt pont az egyiptomi és a kínai írásban is a Nap jele, a kacskaringók (a székely írás jó "folyó" szójeleinek megfelelői) pedig a négy szent folyót jelképezik

A székely rovásírás "d" (Du/Dana) jele a homoródkarácsonyfalvi feliratból

A honfoglaláskori tiszabezdédi tarsolylemez központja az ősvallás Istenének kereszt alakú jelképe, amit a honfoglalók kereszténységét igazoló bizonyítéknak szokás tekinteni, bár az ábrázolás minden részlete pogány, s a források szerint a honfoglalók nem voltak keresztények; a tarsolylemez Istene a sarok hegyén álló égigérő fa (Tejút) hasadékában kapott helyet; a sarok hegye a székely rovásírás "s" (sarok) betűjének, a két mítikus állat testén lévő kacskaringó pedig a székely rovásírás "j" (jó) jelének megfelelője

tudos.virtus.hu

Lükő Gábor már első munkáiban is több tudományág együttes alkalmazására törekedett kutatásaiban. Mai szakkifejezéssel élve, interdiszciplináris kutatásokat folytatott már hat-hét évtizeddel ezelőtt, amikor még senki nem használta ezt a kifejezést, és a tudományágak képviselői ritkán voltak nyitottak a társtudományok eredményeire.

 

Egyik legismertebb műve a magyar lélek formái című kötete.

A magyar lélek formái (Exodus, Budapest, 1942) című úttörő munkája mind a mai napig alapműve a magyar népköltészetben és népművészetben megjelenő jelképek értelmezésének.