A "honfoglalás-kori hagyományőrzés" egy átfogó történelmi életmód újra felfedezése és újra átélése.

Egymást segítő összefogások alakultak és működnek a X. századi eleink világával foglalkozó magánszemélyek és csoportok között, ahol a tagok a közös értékek tisztelete és egységesen elfogadott szabályrend betartása mentén szerveződnek országszerte.

Egyik ilyen kezdeményezés a 2007 óta évente megrendezésre kerülő Nyílzápor 2011.

Az alábbiakban témakörökbe rendezve igyekszünk viszonylag részletes helyzetjelentést adni a Nyílzápor kezdeményezés pillanatnyi állapotáról, az eddig történtekről és a továbblépés tervezett irányáról.

"Valami lő, ami nem én vagyok, mert eggyé váltam az éggel."

"Mi a cél?" "Nem látom a célt, de érzem, hogy a cél én magam vagyok. A cél a lelki harmóniám megteremtése és összhangba hozása az éggel és a földdel."

Konfuciusz, Kr.e. 500 évvel mondta, hogy az íjász, aki a célt elhibázta, nem találta meg magában a belső harmóniát és a kommunikációs lehetőséget az égi és földi világgal.

Az előre, oldalt és hátrafelé íjazó hun és honfoglalás kori magyar lovas a legfélelmetesebb ellentétekből a legtökéletesebb fizikai és lelki összhangot hozta létre, amikor teljesen uralta lovát, íját és saját magát.

A tengri hit EurÁzsia szerte elterjedt vallás volt a nagy világvallások térhódítása előtti időkben. Manapság továbbra is aktívan gyakorolják Yakutiaban és Mongóliában párhuzamosan a tibeti buddhizmussal.

A tengri életstílusban az emberi élet legfontosabb feladat harmóniában élni az öt körülvevő világgal. A tengri hívő szerint a létezését „a végtelen kék égnek”, Tengri-nek, a termékeny föld anyának, Eje-nek és az uralkodónak - akire mint az ég szent fiára hivatkoznak – köszönheti.

Történelmi forrásaink a magyarokat Noé két fiától, Chámtól vagy Jáfettől eredeztetik.

A Képes krónika-család és a Tarih-i Üngürüsz a bibliai Chámon és Kuson keresztül Nimródtól származtatja a hunokat és a magyarokat. Népünk e hitet kitörölhetetlenül megőrizte emlékezetében minderről Marton Veronika sumerológust kérdeztem.


- A több ezer éves ékiratok vizsgálatának eredményei arról tanúskodnak, hogy a magyarság a Mezopotámiában élt ókori népnek, a káld-sumirnak az egyenes ági leszármazottja.

Valamikor réges-régen élt a kék vizű tó mellett, a magyarok régi hazájában egy öregember. Ögyek volt a neve, feleségét pedig Emesének hívták.

Egyszer Emese elaludt a sátrában, és igen szépet álmodott.

Azt álmodta, hogy leszállott fejére egy turulmadár, a csőrével megérintette szépen, gyöngéden az ajkát, s abban a pillanatban ezüstpatak eredt meg Emese kebeléből (méhéből?), de olyan szép patak, hogy gyönyörűséges volt nézni.

A táltos birtokolt minden olyan képességet, melyet a később felsorolt, más névvel rendelkező gyógyítók bírtak és használtak.

A TÁLTOS , régebbi szóhasználattal TÁTOS a legmagasabb tudás birtokosa volt. Az ősibb szó mutat rá annak jelentésére is: a TÁT szóból ered, melynek jelentése: nyit.

A táltos kinyitja lelkét, szellemét, tudatát és e megnyílt, nem hétköznapi tudatállapotban sokkal több felé áradó erőt, energiát, sugárzást érez meg, mint úgynevezett hétköznapi tudatállapotban.

A magyar ősvallás a harmónia,a tolerancia és a türelmesség vallása volt. Fő célkitűzése a természettel való összhang megteremtésére épült, amelyet a transzcendens értékek, aszellemvilág, a természet valamint az emberi élet között igyekezett megvalósítani.

A táltoshitű vallások követői történelmük során a más vallásokat mindig türelemmel kezelték,a más vallású embereket befogadták, nézeteit nem erőszakolta rájuk, nem kényszerítették őket vallásuk elhagyására, és elképzelhetetlen lett volna számukra,hogy bárkit is üldözenek, megöljenek vallása miatt.

A turul ábrázolások többsége egy karvalyféle madár képét mutatja. Dúcz László a „Közöttünk élő turulmadár” című könyvében a kerecsensólymot találta a jelképként használt madáralak legvalószínűbb előképének.

(1. kép  Kerecsensólyom, Kunkovács László felvétele)

A turul jelkép a KöRiSTeN szemléletben nyer igazán értelmet. A „turul” itt világmodellként, a KöRiSTeN háromság egységének kifejezőjeként kapott szerepet.

A görögök a távoli rokonaink közé tartoznak kultúrálisan és nyelvileg.

A görög mitológiában szereplõ nevek és a hozzájuk kapcsolódó tulajdonságok közti logikai összefüggés csak akkor érthetõ meg, ha magyar nyelven vizsgáljuk a szavak idõfizikai jelentését. Az évezredek alatt persze jócskán megváltozott a szavak többsége, fõleg a kiejtésbeli torzulások és a pontatlan átírások következtében, de a magyar nyelv szótagrendszerének ismeretében még mindig visszafejthetõ a többségük.

GRANDPIERRE K. ENDRE

A turáni-átok a magyarság egyik feltételezett őshazájáról, az ázsiai Aral-tó környéki Turáni-alföldről kapta nevét. Az akkori idők magyar ősvallásáról alig tudunk valamit, mert kevés a hiteles forrás. Az bizonyos azonban, hogy szabad vallásgyakorlat működött a nép körében, azaz mindenki abban hitt, amiben akart. A magyarok hittérítők, kereskedők és utazók révén ismerték már a keleti- és nyugati kereszténységet, az iszlámot, a zsidó hitet és más, kisebb ázsiai vallásokat is.

A Biblia az emberiség ősi egyetemes értékekeit megörökítő forrás, melyet a Föld első írástudó népe hagyott ránk eredeti formájában. A Biblia szó képének jelentése e nép nyelvén: " a Mennyei Bölcsesség Szava". Országuk már egyszer az özönvíz előtt hatalmas volt és nagy tudásukkal békességben uralkodtak mindazokon a testvérnépeken, akik – a mai történelmi elnevezések szerint – Szkítiában, Sarmatiában, Médiában és Egyiptomban laktak. Értelmezni tudták az álmot és a csillagok állását.