KISZELY István

Kelet- Turkesztán ismerete nélkül nem teljes a magyar őstörténet, hiszen e terület egy része már a hsziungnu, majd az avar, a türk és végül az ujgur törzsszövetségek, illetve államok része volt.

Ezek az államok – törzsszövetségek – egy része a Kárpát-medencéből áradt ki, majd ide érkezett vissza. Tudjuk, hogy a magyarság sok etnikumból ötvöződött – őstörténetünk nagyon sok szálú –, ezért minden összetevő történetét, szerveződését térben és időben meg kell ismernünk ahhoz, hogy egykor majd megírhassuk népünk valódi őstörténetét.

(8) Kazár

K-Z szócsoport

(kazár nyelvi őstörzs)

Hangjai: H, K, G, GY – S, SZ, Z, ZS, C, CS

A kazárok juhtenyésztők voltak, de harciasak is. Nem az említett egyenesszarvú juhfélét, hanem a csigavonalat képező szarvút tartották. Náluk is fő vallásos jelkép volt a kacskaringó, valamint a Kuza jel is, továbbá a gúzs (csavart kötélhez hasonló alakzat). Miként a besenyőknél és a jászoknál is, szent állat volt náluk a polip is.

A Kaukázus északi felén, a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között egy különleges bronzkori civilizáció nyomaira bukkantak az orosz régészek. A leletek új megvilágításba helyezhetik a szkíta népek korai történetének egyes fejezeteit.

Kőkör vagy naptár?

Az orosz régészek jó állapotban fennmaradt ősi kőkörre lettek figyelmesek, melyet kaukázusi Stonehengenek neveztek el. Szerintük a környéken virágzó bronzkori civilizáció, a kimmerekhez köthető Kubán-kultúra népessége építette azt.

(9) Kabar

Hangjai: P, B, V, F – K, H, G, GY. 

Hímség: B-K, nőiség: K-B (bak — kabala [kanca]

Életében betöltött szerepe: kecskepásztor, hajós nép, rézfeldolgozó

Arcjellegük:    némely tekintetben a kecske arcéléhez kezdtek hasonlítani

Területük: Habura patak és falú Zemplénben, Hajdu megyében Kaba helységnév.

Habura

Személynevek: Baka 1146-ból, Beke, Bek 1277-ből, Bukud, Bukul 1237-ből, Kaba 1292-ből

Vallásos alapjelképük: kecskeszarv és a kebel vonalai

A Nagyisten: Uh, Ug, Uk, Ag, Ok — Uhu Ugú, Ugota, Ugor.

(10) Török

Hangjai: T, D – R, L, az “R” néha sziszegő Z, ZS, néha S, Z, C, CS

Hímség-nőiség: náluk nem szómegfordítással fejeződött ki, hanem

     a hímség mindig az „a” és ”u” hangokkal fejeződött ki, (kab, bak)

     a nőiség viszont az „á” és „é” hangokkal. (tár, tér, vagy rát, rét)

Ez a szabály mindkét esetben fennállott szómegfordítás esetében is.

Életében betöltött szerepe: állattartás, főleg szarvasmarha tartás és építkezés

Területük: hegyvidék

Vallásos alapjelképük: turka szarv, torony, hullámvonal, tűrt vonal.

(13) Palóc

A Palóc őstörzset nem nehéz bemutatni, mivel a mai napig gazdag, élő kultúrával rendelkezik

A Palóc tűztisztelő őstörzsünk. Tőlük származtak ősrégi időkben a Görög félszigeten is szerepelt görögelőtti, titokzatos pelazgok, továbbá Északon a válok, a livek és a lengyelek nagyrésze. Utóbbiak egyrésze jász =jazving eredetű és csupán nyelvileg elszlávosított, ami főkép a kereszténység fölvételével történt, holott például a válok elgermánosodtak.

K-R szócsoport

Volt egy őstörzsünk, amely a kőrös nevet viselte. Ennek szócsoportja a k, h, g, gy és r, l mássalhangzókból állott. Náluk a hímség jelképe a karó, kuró, kóró, l-es kiejtéssel kalló volt, vagyis a bot, a nőiségé ellenben a karika, a kör, vagyis a gyűrű, amely utóbbi neve régibb nyelvünkben győr is volt. E kör, karika szavunkból származtak az árja nyelvekben is meglévő krikosz, krug, Kreis, ó-német hiring (ma kopottan: Ring) szavak.

AVAR

ŐSTÖRZS

B- R szócsoport

(avar nyelvi őstörzs)

Hangjai: B, P, F, -- V,  R.  A palócok legközelebbi nyelvi csoportja.

Neve: avar. Később barkó, várkun

Az árjaelőtti perzsa, pártusok, parszik, peres, farsi

(12) Avar

Avar őstörzsünk e neve az a névelőnk és a tüzet, forróságot jelentő var, bar ős-szavunk összetétele. Az, ami mai névelőnk, ősnyelvünkben mindig a szó végén állott ragként.

            A fehér hunok indiai hódításait általában nem értékeli jóindulattal az indiai történetírás, még az egyes régi indiai források sem.  Bizonyos szempontból érthetõ ez, hiszen a fehér hunok hódítók voltak a  Kr.u. 5-ik- 6-ik században és bátor, harcias, de kegyetlen terület-szerzésük nem tetszett a leigázottaknak. Ezért hajlamosak minda mai napig nomád barbároknak nevezni õket, elfelejtkezvén arról, hogy valaha az árják is kegyetlenül foglalták és pusztították el a náluknál akkor sokkal fejlettebb Indus völgyi civilizációt.