A Kaukázus északi felén, a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között egy különleges bronzkori civilizáció nyomaira bukkantak az orosz régészek. A leletek új megvilágításba helyezhetik a szkíta népek korai történetének egyes fejezeteit.

Kőkör vagy naptár?

Az orosz régészek jó állapotban fennmaradt ősi kőkörre lettek figyelmesek, melyet kaukázusi Stonehengenek neveztek el. Szerintük a környéken virágzó bronzkori civilizáció, a kimmerekhez köthető Kubán-kultúra népessége építette azt. Andrej Belinkszky, az ásatást felügyelő régész a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a szokatlan kör alakú képződmény mellett még kétszáz ház találták meg, melyeket a Kr. e. 1600 körülire datálták. A kutatók úgy vélik, hogy a kőkör egy ősi naptár lehetett. Feltevésüket arra alapozzák, hogy a közelben lévő kerámiákon lévő különös jelek csillagászati szimbólumok lehetnek. A lelet ráadásul nem egyedülálló az eurázsiai sztyeppei térségben, hiszen a régészek hasonló bronzkori építményt találtak Oroszországban, valamint Közép-Ázsiában, melyek nagy része szintén csillagászati megfigyelésre lehetett alkalmas. Az oroszok szerint a mostani lelőhely nem elszigetelt falu lehetett, bizonyára kapcsolatban állt más régiókkal, hiszen a Kaukázus térsége ősi összeköttetésben állt Mezopotámiával, Elő-Ázsiával és Közép-Ázsiával. A Fekete- és a Kaszpi-tenger között húzódó ősi kereskedelmi úton áruk és szellemi áramlatok cseréltek gazdát.





Különös házak

Az Elbrusz-hegység lábánál, a Kubán-folyó és Kiszlovodszk város között elterülő különös házakról a történészek megállapították, hogy 25 ezer embernek adhatott otthont. A házak szabvány szerint építették, melynek ablakait úgy tervezték, hogy onnan a szent hegyre láthassanak. Az Elbrusz ormait az ott élő népek különös tisztelettel övezik. Belinszky szerint a település lakói a közeli hegyi legelőkön főleg szarvasmarhát tartottak. A lakók jól megtervezték házaikat és ovális udvart alakítottak ki az állatok számára. Bár az ott élő közösség jól kihasználta a természeti adottságokat és az állattartás mellett földműveléssel is foglalkozott, a házakat mégis a Kr. e. 9. században elhagyták, a lakók elköltöztek onnan. A kutatók a természeti környezet változásában látják az okokat.

OB



Link