(13) Palóc

A Palóc őstörzset nem nehéz bemutatni, mivel a mai napig gazdag, élő kultúrával rendelkezik

A Palóc tűztisztelő őstörzsünk. Tőlük származtak ősrégi időkben a Görög félszigeten is szerepelt görögelőtti, titokzatos pelazgok, továbbá Északon a válok, a livek és a lengyelek nagyrésze. Utóbbiak egyrésze jász =jazving eredetű és csupán nyelvileg elszlávosított, ami főkép a kereszténység fölvételével történt, holott például a válok elgermánosodtak.

A palócok egykori kultusz-szócsoportja ugyanaz volt, mint avar rokonuké, csakhogy r helyett e szavaikban l-et ejtettek. Hímséget jelentő szavaikban a p, b, f hang állott elől: pál, bál, fál; nőiségi szavaikban pedig megfordítva az l hang: lap, lab, lav, laf, de a magánhangzók természetesen változhattak is. Mert ők a hímséget bottal, rúddal jelképezték (pálca, bálvány; népünk nyelvén ma is bálvány = gerenda), a nőiséget pedig lappal, főkép két lappal, mivel őseinknél az egység amúgy is hímségként volt fölfogva, számosság, párosság pedig nőiségként.

A Napisten nevei náluk Bál, Bél, Pál, Pelopa, Balisa alakúak voltak. Ismeretes, hogy a görög rege szerint is a pelazgok őse Pelopsz volt, akiről a Peloponészoszi félsziget is neveztetik. De nőistenségüket, vagyis a Földistennőt viszont Valona, Velenyő, Levenyő, Livona, Libonya, Lavnya néven nevezték, vagyis ha l-v szóalakkal is, de a nő, anya értelmű szócskával megtoldva. Náluk is nagy növénykultusz volt, mint az avaroknál, de szent fáik főképen a nyár, hárs és a jegenye voltak. Utóbbit pálma néven nevezték, miként palóc népünk még ma is. Fontos vallásos jelkép volt náluk a kétágú villaalak, amelyet népünk ma is nevez vellá-nak is. Ez is nőiségi jelképük volt. E szó közvetlen összefügg válik (szétválik, kettéválik) és fele szavainkkal, de különösen a völgy szavunkkal is, amely utóbbiból származott a latin-olasz vallis-valle = völgy szó is. Szent állataik voltak a gólya, a hattyú, a liba, továbbá a lepkék valamint a szentjánosbogár, de amelyet népünk ma is nevez villáncsó néven (amit még Brehm is megemlít), ami tisztán palóc szócsoportbeli szó. Tápnövényeik főkép a leveles káposzta- és labodafélék voltak. Levél, lapi, lapú, lapos mind palóc szavak.

Hangjai: B, P, F, V – L, LY. Ezen sorrendben használt szavaik hímségiek, fordítottja nőiségi szavak (pl.: Bál, Pál – hímség, lap, Lavona – nőiségi szavak). Magánhangzóik között sok a diphtongus: aó, oú, ié, üő, öű, az „á”-t mélyhangúan ejtik, a magyar rövid „a” mintájára, tehát a magyar hanghasználat ellentéte.

Hímségi szavak: p-l, b-l

Nőiségi szavak: l-p, l-b.

Átmeneti hangok: f-l, vagy l-f, melyek hol nőiségi, hol hímségi szavakat alkotnak.

Neve: palóc – később pelazg, s a válok, livek, lengyelek előnépe

Életében betöltött szerepe

Területük: felvidék

Vallásos alapjelképük: bálvány = gerenda, villa, völgy. Májfa állitás pünkösdkor

Istennevük: főistenség Ál, Él, El; fiúistenség: Bál, Pál, Balota, Balisa, Pelopa, Balkán. A szkítáknál Pál. Pál, Bál, Balota, Pelopa Napisten

Ünnepeik: Balázsfa, Balogfa állítás, május elsejei árbóc állítás, pünkösdi májusfa

Jelképes fájuk: nyár, hárs és a pálmának nevezett jegenye

Jelképes virágjuk/növényük: leveles zöldségek, mint a káposzta. laboda

Jelképes állatuk: liba, lebéd (hattyú), gólya, lepkék, villáncsók (szentjánosbogár)

Szinük: sárga, fehér, zöld,

Népeik: pál, polovc, vagy palaúc, palaste, pelesta, pelazg, faliszk, fál nép West és Ost-Fáliában, flamandok, vallonok, belgák, lappok. Itáliában a faliskus nép. A németek a tőlük délebbi völgyekben lakó olaszokat Welsch-nek mondják. Észak dalmáciai liburnok.

Lívek (Orosz és Lengyelország között). Pól nép (ma: lengyel).

Területeik: Pelloponézos, másként Pelazgia nevét Pelops, azaz Pel-apa után kapta a pelazg néptől. Palesztína. Livonia, West és Ost-Falia, Belgium, Flamand területek. Livonia, vagy Livland, Lengyelország (Polska, vagy Poland), Plock, Lublin. Volhinia, Fellin, Poltava, Polangen, Liban, Pilten, Vilna, Vilkomir, Valk, Veleni, Velje, Volmar, Polozk, Valdan, Veliz, Bolhar, Plákia (Hellespontos).

Jelképes színeik: sárga, fehér, zöld

Palóc lepény

Isten nevek

palóc                               Bál, Bél, Pelopa, Bálint, Belind, jelképe valami nagy, fehér                      állat

magyar                            Mag, Magor, Magyar

szemere                          Szem, Szam

kún                                  Hunor, Hadúr

avar                                 Bar, Barata

kőrös                               Her, Har, Her-kolos, Kalevala

Istennő nevek

palóc                               Levenye

                                       Lavonya

                                       Libona

                                       Vila

                                       Villa

                                       Pálma

                                       Palóma

Palóc Bál szavunk helységnevekben:

Bala tó itthon, mint Balaton

A Brit szigeteken:

az Aran és Berwyn hegység tövében, északnyugat Walesben van.

Bala község az Aran és Berwyn hegyek aljában, a Bala tó partján.

Ballabeg, festői szakadék, s az itt lévő 1000 láb magas Round Table (Kerek Asztal) ősemlékeinket idézi.

Bally Namallard és Bellanaleck a tóvidék helyei. A leck (luk, lok szavunkkal azonos.)

Balmoral kastély vidékének legmagasabb pontja a 3786 lábnyi Locknagar hegy.

Belfast ír főváros

Belas Knap egy 1000 láb magas, neolithikus, sírkamrás kődomb.