(10) Török

Hangjai: T, D – R, L, az “R” néha sziszegő Z, ZS, néha S, Z, C, CS

Hímség-nőiség: náluk nem szómegfordítással fejeződött ki, hanem

     a hímség mindig az „a” és ”u” hangokkal fejeződött ki, (kab, bak)

     a nőiség viszont az „á” és „é” hangokkal. (tár, tér, vagy rát, rét)

Ez a szabály mindkét esetben fennállott szómegfordítás esetében is.

Életében betöltött szerepe: állattartás, főleg szarvasmarha tartás és építkezés

Területük: hegyvidék

Vallásos alapjelképük: turka szarv, torony, hullámvonal, tűrt vonal. A többi magyar törzshöz hasonlóan a bot, az egyenes hímségi jel, a lágyság, befogadóképességű anyag nőiségi jelkép.

Istenség neve: nagyisten Ur, Napisten Török, Turuk

Őstörök  lidérc, lidvérc, lodovérc, ludvérc szavakat Horger Antal tévesen a görög            nykopteros=denevér szóból származtatta, noha meséink szerint ez tojásból kikelő        madár.

Ludovérc him madarat, Latona nőstény madarat jelentett szótárukban.

Jelképes fájuk:

Jelképes virágjuk: rózsa, ökörszarv vonalu tulipán

Jelképes állatuk: turka, turul

Török őstörzsünk régen még nem azon török nyelvet beszélte, mint ma, hanem a magyarhoz még sokkal közelebb állót.

T-R szócsoport (török nyelvi őstörzs)

Szócsoportjuk a t, d és r, l mássalhangzókból állott, vagyis alapszavuk a tur szó volt. Szent állatuk a nagy fehér szarvasmarhaféle volt és ezt tenyészették is. Ősidőkben azonban ennek szerepét a ma kihalt óriástermetű őstulok töltötte be, mely a mai nagy, fehér magyar szarvasmarhához volt hasonlatos és rövidszőrű volt, nem bozontos, mint a bözön. Ennek latin neve urus, német neve Auerochs és Ur volt.

Magyar neve palóc őstörzsünktől maradva, bölön is volt. Ez állatnak volt egy fajtája, amelynek szarvai gúzsoltak voltak, amelyet asszír ábrázolatokon még láthatjuk (fönti rajzon b-vel föltüntetve). Az őstörök egyik legfőbb vallásos jelképe azon gúzsolt vagy csavart alakzat volt, amelyet a rajzon a-val jelöltem, csakhogy míg a kazárok ezt gúzs-nak nevezték, de az őstörökök túr, tűr néven. Értelmét itt nem magyarázhatom. Túr-nak nevezték a bikát is és innen maradott az árja nyelvekben túr, taur, tór, tóro neve is, amely szót a németek ma egy elébe tett sz hanggal Stier (sztir vagy stir)-nek ejtenek.

Ugyane szó kezdő t hang nélkül képezi úr szavunkat, amely őstörök törzsünknél a nagy Égisten neve is volt, míg Tor, Tur vagy Turuk, Török, Turopa volt náluk a Napisten neve. Viszont a Földanyát Turán, Terenna, Türenna néven nevezték. Az Égistent is nevezték még Urkán, Uruk és Örök néven is. Ősnyelvünkben ugyanis a kán szónak királyi, az uk vagy ük szónak pedig ős, ősapa értelme is volt.

Ezen égi Ősapával szemben az égi Ősanya istennőjüket (ős-anyag) meg Urán, Uránna, Uranya (Urania) néven nevezték és a Tejút megszemélyesítésének tekintették, tartván a Tejútat a Napisten anyjának, ami egyezik a valósággal, amennyiben a Nap valóban a Tejút egyik Csillaga.

Észre kell tehát vennünk a görög regékben a tévedést:

A görögök az ősi nevek értelmét már nem tudván, ezeket összecserélték. Az Európa-monda röviden ez: Zeusz Égisten bika (azaz: úr = őstulok-bika) képében elrabolja az Európa nevű nőt, Kréta szigetére úszik vele, ahol szép ifjú képében, magáévá teszi. Világos azonban, hogy Eur-opa, azaz Ur-opa: a bika, vagyis az Égisten neve volt, míg a nő: a Tejút megszemélyesítése: Uránia volt, amely uránia szó a görög-római mythologiában valóban a csillagos Ég, azaz a Tejút neve is volt.

Ismeretes, hogy Mezopotámiában ősidők óta szokás volt olyan csavarodó tornyokat építeni amilyen a rajzon itt c-vel jelölve. Ezt cikurat-nak szokás nevezni ma is, csakhogy ez a tornyok kazár neve volt és csikart = csavart értelmű volt. Ugyanezek őstörök neve él azonban a nyelvekben ma is a torony, toron, turris, Turm = torony szóban, azt pedig tudjuk, hogy a csavarodás, fordulás, tekerés szava különböző nyelvekben (de az őstörökből származólag): túr, tor, azaz térni, visszatérni.

Csak megemlítem itt, hogy turul = sas szavunk értelme sem más, mint túrol, azaz: kering, de ezt sem fejtegethetem itt tovább. Viszont ki kell emelnem, hogy népünk zsinórdíszítményeiben a rajzon itt d-vel jelezett dísz igen általános, és hogy ez a bika szarvai stilizálásából jött létre (Ld előző oldalon!). Ugyanúgy, mint ahogyan a fönti kabar díszítmények, meg a súlyom, valamint a kecske szarvai stilizált ábrázolásából. Ugyanígy a kazár zsinórdíszítmények kacskaringóvonalai, meg a kos szarvai stilizált ábrázolataiból. A kabarok, kazárok és őstörökök egymás közeli rokonai is voltak.

Területeik és népeik: Turján, Durján, ami túrt várat, földvárat jelentett Túróc, Túrkeve, Dorog, Dorozsma, Szatmár megyében Túrvékonya, Túrmező, horvát nevén Turopolje,

Vándortársadalmuk: Türingiában a türingek őstörök nép, ugyancsak a szumerek Úr városa alapítói, számos bikadísz került elő innen és Trójából.

Etruszk Turán, Tezan istennője nevének fordítottja: rét, retenna, razenna népnevük.

Rutennu néppel harcoltak az asszírok.

Ruténok.

Az olaszok az etruszkokat toscano, tosco és tusco néven nevezik. Van torkán, torko, turko, török változata. Az olaszok a mai törököket is turco néven nevezik.

Asszír ékiratok turuki népről írnak,

Egyiptomi iratok Rotennu népről és Sziriában Ruten országról beszélnek.

Kis Ázsiában Lydia ország és Líd nemzet (ott ma is tiszta török a lakósság)

Dürkheim (Bajor), a város címerében két pár tükörképes tulokszarv van

Turinheim, Turingheim

Épületeik: Aeginai templom bikaszarvas homlokdísze a régi bálványokból fejlődött. A magyar népi minták nagy része őstörök jelképű. A túrt várak, földvárak, s csipkerózsás védelmi rendszere hozzájuk vezet. Tülökvárak.

Az ősköd őstörök szavai

őstörök                           turbo, turbu. (ősköd)

                                       turul (kering)

                                       turcos (boglyas)

                                       tűrni (göngyölgetni, gyűrni)

                                       turbikál (vizet zavar)

                                     turbokló (folyadék kavarására való rövid bot), a kavarás                       közben örvény keletkezik.

latin-olasz                 turbo, turbinis, turbidus-turbine, turbinio, turbido, torbido

Jelképes állataik.

őstörök               ős-tulok (általánosan a kérődző szarvasmarha), mai                                                       nyelvünkben a tulok már csak fiatal bikát jelent

                                       úr, úrus, aurus (a teljesen felnőtt bika)

                                       túr, tór, taur (fiatal, szárnyas bikaborjú, napjelkép),                                               valamint lehetett

őstörök                           uros erős, azaz oroszlán és

                                       medve is

latin                                ursus (medve)

latin                                urus (bika)

német                             Auerochs (bika)

                                       ur (ősi)

szláv                               tele (borjú)

magyar                           bölény,

                                       bömböl (a bölény hangutánzó szava)

kréta-mykaene                (Vaphio-arancsészéjén lévő tulok tulipános szarva)

szumer                             az itteniek holdsarlós szarvúak, egygörbületű a rajza

                                       egy másik itteni fajta turbán-szerűen előreálló szarvú

                                       királyi és isteni jelvény a bikaszarvas föveg

egyiptom                         Iszisz tehénistennő

magyar                            üsző

germán                            türing, turing nép, sisakjuk bikaszarvas

latin                                 Juno

magyar                            ünő

finn                                  ma (föld és anya)

Kirgiziában talált őstürk sziklarajzok az alábbi rovásjelekkel:

A tulok tulajdonságaiból eredő szavak

őstörök                           török (szarv)

őstörök                           dulakodik

                                       öklel, oklal

                                       tülekedik

                                       tülköl

őstörök                           tól

                                       túr

                                       túrkál

olasz                               tur (bika)

olasz                               turare

                                       turacciolo (bedugni)

Hímség szavai

őstörök                           tól

                                       túr

                                       túrkál

                                       tor, tur, tol hímtag az ősnyelvben, azonos a

                                       dorong, durong (nagy bot)

szerb-horvát                   toljaga (nagy bot)

                                       ruda (szekérrúd)

német                             rute (bot, vessző)

görög                              doro, dorü (bot, dárda, lándzsanyél)

olasz                               tartore (nagy bot)

őstörök                           tulok

                                       tülök

                                       tülekedik

őstörök                           tól

magyar                            Toldi Miklós (híres „nagy öklelő fája”)

Svájc                              Tell Vilmos (a Tor istenséggel azonos), romlott                                        magánhangzóval.

finn                       tolpa (oszlop), eredetileg tolopa, Tol-opa értelemmel

török                   dolgun, dolu, dolmus (vastag, tömött, teli, nagytestű)

tatár-török                      toloszi (teli)

                                       toldi (teli)

orosz                              tolszto (vastag, kövér, török-tatár szó)

őstörök                        tol–, dol– = dorong szavunk „l” hangos kiejtése

szerb-horvát                   toljaga (nagy bot)

görög                              dorosz (lándzsa, gerely)

magyar                            ököl

                                       öklel

szerb-horvát                   pészt (ököl)

olasz                               pestare (csapkodni)

Svájc                               Uri kanton

Stier von Uri regéjük kötődik e vidékhez, itt a „Stier” egy rettenetesen erős ember, aki hatalmas bikatülök kürttel (mint a mai Alpenhorn) és óriási bottal van felszerelve.

Urirotstock (svájci hegység és erdő) Uri kantonban, ehhez Urga? [nem tudom kiolvasni e két helység szavát, igen halvány, megnézni a térképen.]

Kirgiziában talált őstürk sziklarajzok az alábbi rovásjelekkel:

Fig. 1

Fig. 2

Későbbi kazah-török város