AVAR

ŐSTÖRZS

B- R szócsoport

(avar nyelvi őstörzs)

Hangjai: B, P, F, -- V,  R.  A palócok legközelebbi nyelvi csoportja.

Neve: avar. Később barkó, várkun

Az árjaelőtti perzsa, pártusok, parszik, peres, farsi

(12) Avar

Avar őstörzsünk e neve az a névelőnk és a tüzet, forróságot jelentő var, bar ős-szavunk összetétele. Az, ami mai névelőnk, ősnyelvünkben mindig a szó végén állott ragként. Az avarok idegen hatás következtében, ezt a szó elé kezdték tenni, ami a ragozó nyelvek szellemével ellentétben, a magyarban is így lett. Avar törzseink tűztisztelők voltak. Napistenük, a törzs regebeli ősatyja, egyúttal tűzisten is volt. Neve náluk Bar, Barata, Parapa, Varuk, Barisa volt. A tűz jelképe náluk az egyenlőszárú kereszt volt (e rajzomon 1 számmal jelölve), míg a Nap jele kör, de amelybe egy ilyen keresztet ábrázoltak, ahogyan ezt a rajzon a 2 tünteti föl.

Szócsoportjuk a p, b, v, f és az r mássalhangzókból képezett volt. Legrégibb ősnépünk a ma barkó-nak nevezett magyarok voltak a Felvidéken, a palócok mellett. De ezektől származtak a Perzsiában sokáig uralkodott pártusok, valamint az Egyiptomban 250 évig hikszoszok is, akik szintén mind tűztisztelők voltak. Az avarok szent színei a piros és sárga voltak, a tűz színei. Szent ércük volt a réz, de ők voltak a bronz föltalálói is. Ezért található bronzkori tárgyakon gyakran a körbefoglalt kereszt jele (a rajzon 2). A bronz avar neve boron-oz volt, amely szó értelme: a tüzes, a vörös, mert eredetileg valószínűleg csak rezet jelentett, a réz pedig vörös színű s tűz segítségével nyerhető a réztartalmú ásványból. A tűz jelképe náluk azért volt a kereszt, mert ez az egymáshoz dörzsölt két száraz faágdarabot jelentette, amelyek segítségével az ősember először bírt tüzet gyújtani. Nagy kultusza volt az avaroknál a virágoknak is, különösen termelték pedig a répa-féle növényeket, amelyek virága is négyszirmú: keresztalakú (a rajzon 3), viráguk sárga. Maga a répa is pedig mind sárga vagy piros, némely fajtája pedig kívül piros, belül sárga.

Az avarok a tüzet bar, par, pür néven nevezték. Ez alapszóból úgy a magyarban, mint az árja nyelvekben is számtalan származékszó van, amelyek az, árja nyelvekben ős-avar törzsektől kerültek, még azon sok ezredév előtti időkben, amikor az árja nyelvek kialakultak. Csak nehány példa: piros, vörös, parázs, pörköl, forró szavaiknak megfelelnek: német Brand = égés, görög pür = tűz, olasz bragia (brádzsa) = parázs, szláv variti = forralni, forrasztani, przsiti = pörzsölni. Továbbá az avarok kultusznövényeivel össszefüggőleg: virág, répa és a német Rübe, olasz rapa = répa. Az avarok szent fái voltak szintén a fenyvek, különösen a boróka.

Az avarok is négy-nyolcas számrendszer szerint számoltak, amiszerint a Csillagokat is négy- vagy nyolcágúra szokták volt ábrázolni, de, nem úgy, ahogyan a jászok.
A tűz szikráját az avarok tűzmagként fogták volt föl és kicsiny egyenlőszárú kereszttel ábrázolták, valamint szokták volt a napkorongot is keresztecskékkel kitöltve ábrázolni (a rajzon 6). Mivel pedig ők az életet, életerönyt is tűzként fogták föl, ezért az ilyen napkorong-ábrázolattal azt akarták jelképezni, hogy az életeröny a Napból származik, ami egyébként a valóságnak is megfelel. Szerintük, hogy: az életszikrák vagyis az életmagok a Napból származnak a Földre.

Hangjai: B, P, F, -- V,  R.  A palócok legközelebbi nyelvi csoportja.

Neve: avar. Később barkó, várkun

Az árjaelőtti perzsa, pártusok, parszik, peres, farsi

partini (az Adria-vidék őslakói) (Dio Cassius: Historia Romana, Hamburg, 1750.fol. Lib.XLI., cap.49, pg.293), parthim (Strabo) nép ugyancsak e vidéken, Obri (a szlávok így hívják az avarokat)

Személy neveik: Bordan, Friapát, Partamazír, Prahat, vagy Frahat, Prahatak pártus királyok, Franaspat pártus vezér, pár, partini, arab (ez nem azonos a mai arabbal, mint ahogy a semi kifejezés is eredetileg szemere őstörzsünké volt, s semmi közük a mai semitákhoz.)

Életében betöltött szerepe: virágkertészek, építészek

Területük: Baranya, majd dél felé terjeszkedve Olaszország, nyugat felé a Brit szigetek

Perzsia, Partia, Faristan, Perzepolis, Veretragna, Firdusi, Barzue, Partus, Farrursi, Fraortes, Bardija, Varanes, Baram, Barviz, Dalmácia (2917), Adria mindkét partja

Városaik: Parád, Perk, Perkáta, Párkány, Börzsön, Borsod, Bereg, Zára mellett Obrovac (olaszul Obrovazzo) Bar, ma Antivari, Budva, Sinus avaricus, Páros, vagy Fárosz, a mai Lesina, vagy Hvar, Bar nevű vár és város, olaszul Antivári, a hyksosok Avaris vára, mely Alsó Egyiptom fölött uralkodott, más neve Hauar (2926), s ez a dalmáciai Hvar város nevével is azonos. Másik városuk Saruhan (Sárkány nevünkkel egyezik.). Avar város. Nabateusoknak is volt Avar városuk a Vörös-Tenger partján, mely szintén Hauara-ra változott. Vetvár, azaz Védvár, Vízvár Óbudán

Vallásos alapjelképük: körbe foglalt, vagy egyedül álló egyenlőszárú kereszt

Isten nevük: Ar, Er (ősisten), Ar-any (ősistennő),

Bar-ata (Fiú Isten, Tűz-Isten, Élet-Isten), Baranya (tűzanya, élet-anya, földanya), Virona, Firuna (viráganya és földanya)

Ünnepeik: Virágvasárnap, Virágos Szentjános tűzugró ünnepe, Borbála nap

Jelképes fájuk: fenyvek, különösen a boróka

Jelképes virágjuk: négyszirmú, répa szerű virágok,  barka – repkény, borostyán

Jelképes állatuk: bárány, paripa

Szinük: piros, vörös, sárga, barna/fekete

Megjelenésük: barna haj, valószínű göndör

Négy-nyolcas számrendszer szerint számoltak

Szerves szóalkotásuk: Mint minden magyari törzs a Főisten/nő nevét egy mássalhangzóval, a teremtés anyagában már jelen levő Fiú isten nevét két mássalhangzóval fejezték ki.

Ar, Er                     a teremtés előtti őserő

Anya                     ősanyag, a világot szülő ősanya, Nagyboldogasszonyunk

Ar+any = arany    fény

Teremtés kezdetével ezen ősfogalmak a B hang segítségével robbannak életbe

Bar-atya                       a Teremtés “Öreg”, örök istene

Bar-anya                      Földanyánk, Kisboldogasszonyunk

Bárány                         a Teremtésben megjelenő, fény szárnyán közénk érkező élet

barna                            a tűzzel érintkezésbe kerülő anyag színe

barka                           szent viráguk

barlang,                        első lakhelyük

bárka

P hangunk ajkaink középvonalában keletkezik, átmeneti állapotot jelez.

por

parány

pir

part

párkány

párta

F az anyagiség felé hajló szavak hangja

forog

fúr

forró

Firuna (tűzanya)

V az anyagi világ erősségeit kifejező szócsoport

vér

vár

virág, átmenet a fény világába, s egyúttal a Palóc szócsoport világ szavához

Avar őstörzs Angliai emlékei:

Dél-Barrule, Dalby, Glen Maye területe vízeséséről híres

Hun és kun őstörzsek – avar emlékű földrajzi alakulatokkal.

Hunstanton anglia keleti, délkeleti partjánál van. Nevében hun népnevünket, s a már tárgyalt „ton” tanya, szent hely értelmű szó. Az e névben lévő „stan”-t feltételesen azonosítom az óangol stane, kő szóval.

Kennet körzet helyei a már említett Avebury, Silbury kúpalakú dombja. Nyugat Kennetben van a Long Barrow-nak (fordítása Hosszú Barázda) nevezett, 350x8 lábnyi hosszú temetkezési hely, 30 sírral, a korai kőkorszakból. Anglia legnagyobb sírkamrás temetkezési helye. Közelében van Malmsbury, Athelstan király volt lakhelye. Magyar szempontból e hely ásatási anyagának mondanivalója fontos.

Itt található a 374 láb nagyságú Uffington-i Fehér Ló Kr.e.VI-V századból , s a Kr.e. II-I századi „iceni” nép totemalakja. Számtalan lóábrázolás található az angol szigeteken, ilyenek a Cherhill, Pewsey, Alton Barns-i ábrázolások, de ezek mind a 18-20 századból származnak, s egy ősi jelkép szívós élniakarását mutatja.

Szent Machar templomát Aberdeenben a 6. században építették, alapja régi pogány istentiszteleti hely.

Ugyanitt van Manger völgye, benne Dragon Hill (Sárkány domb), mely vidék Szent Györggyel kapcsolatos, de az előbbiek szerint ősi időkbe vezet e név is, mely Mén istenünk nevét rejti, a szó teljes értelme magyar értelmezésben: Ménkör, s a Ménhirrel azonos szó. Közelben van a Wayland Smithy nevű helység Kr.e. 2500-2000-ből származó sírkamrái.

Palóc/avar őstörzs

Perth-et „the fair city”-nek, a fehér városnak hívják. Neve B-P — R-L szócsoportja a palóc béla, fehér szóval azonosítja. A Tay folyó partján fekszik (ejtsd té, téj), mely a magyar lé szó t-betűs változata.

Rufus köve — Vilmos király halt meg itt 1100-ban vadász-szerencsétlenség következtében; halálát egy nyíl okozta. A kereszténység első századaiban itt is gyakoriak voltak a vadászszerencsétlenségek, mint hazánkban.

Unst a világ legészakibb vára

Kun, avar és török emlékek

Nadder és Bourne folyók az Avonba ömlenek, s a Stonhenge is itt van a közelben Old Sarum-nak nevezett helyen, ahol történelem-előtti földvárak vannak. Nadder nedű szavunkkal azonosítható, Bourne a bor szóval, a szittyáknál előforduló Boristenes folyónév tükrében. Sarum neve a magyar sár szó változata, s igen okszerűen van kapcsolatban Stonhenge csillagvizsgáló, napmegfigyelő helyével

Avar és pannon őstörzsek

Barra szigete a Hebridák déli legnagyobb szigete; itt épült Kisimul vára. Egy dombját Ben Heaval-nak hívják. A ben szó hegyet jelent, rokon bán tisztséget jelentő szavunkkal. Fordítottja Nap, fény jelentésű. Ősnépeink mindig Istenük nevéből származtatták a nap, az erőny, a férfi, az ország, s minden létfenntartásukhoz szükséges eszköz nevét. Nap szavunk fordítottja a bán, mely valaha embert, s mára már csak fényes, magas tisztséget jelölő szó.

Avar és török őstörzs

Porth Oer a „fütyülő homok”-járól híres. Part és őr szavainkkal azonos. Itt van még Porth isgadan, Iche (ejtsd ike) és Golmon. Itt Iche nevét hangsúlyozom, mely Ika erdélyi helységnévvel azonos.