A Tordostól alig 18 kilóméternyire lévő Alsó-Tatárlakán, Kolozsvárt, Temesvárott stb. olyan leletek bukkantak elő, amelyek egyszeriben világossá tették a tényt, hogy Erdély területén a sumérok nemcsak egyszerűen "átvonultak", hanem állandóan meg is telepedtek, netán innen eredt a sumér kultúra...

Ezért tanulmányomban a tatárlakai rituális sumér temetés nyomai, a kolozsvári TORMA-gyűjtemény átrevizálása is több helyen felbukkanó új leletekről igyekszem rövid és kerek összefoglalót írni, hogy lássuk TORMA lelkének tovább működését.

A NÁNDOR-VÖLGYI FÉLKORONG

A TORMA-gyűjtemény egy másik jelentős darabja egy átlyukasztott agyagkorong fele darabja, ROSKA utólagos ásatásai során került elő. VLASSA itt is elveti ROSKA véleményét a "hálósuly"-ra vonatkozólag. Megokolása itt is ésszerű, mert a töredék felírás jellegű jelekkel van ellátva, melyekből 11 darab határozottan mezopotámiai jelleget mutat. A TORMA-gyüjteményi jelzete 148/16. (21. kép.)

A tordosi EMBERBÁLVÁNY

A gyűjtemény jellegzetes alakja, amely az ANATOLIA területén gyakorta előforduló idolok "stólaszerű váll-átverőtvel" vannak díszítve.

A magyarföldi neolitkor - sumérok kora - maradvány-sorozatáról lévén szó ebben a majdnem csak "lajstromozó" munkában, az itt szereplő, címszóként használt "budakalászi" urnakocsi mellett (43. kép) majdnem egy általános leletet kellene csak említenünk, annyira feltűnően elterjedt jelenség Mezopotámia-Kaukázus közti térségben, valamint a Kárpát-medencében. (45 és 46 térképek ). Ha a Közelkelettől a fekete Tenger partjain a mai Magyarország - itt mindig az integrál Kárpát-medencét kitöltő Nagymagyarországra gondolok - területéig hatoló, vagy egymással kapcsolatban álló két "szárny" kultúrútját végig követjük, akkor az Eufrates-Tigris és a Tisza vonala lehetne a "halottaskocsi" elterjedésének a határvonala.

A ZENGŐVÁRKONYI "MADONNA "

Az un. "lengyeli kultúrá"-hoz kapcsolódó legérdekesebb neolitkori leletek egyike a Baranya-megyei Zengővárkony területén folyt ásatások eredményeként meglelt "Madonna"-töredék, amelyről a szakemberek sem tudják megmondani, hogy önálló darab volt-e, avagy valamilyen edény díszítése. KAUCZ leírása itt is tömör és sokatmondó:

"Erősen stilizált női alakot ábrázol, amely csecsemőjét ölében tartva, karjával védőn magához öleli.

Megdöbbent egész Kolozsvár, Erdély, Magyarország és az egész kultúrvilág, amikor GYULAI PÁL és I. MITROFÁN fiatal régészírók hírt adtak a helyi magyar napilapban, hogy a Szent Mihály katedrálistól kb.30 méterre épülő transformátor alapépítményének előkészítésekor 5-6 méternyire mélyen neolitkori telepre akadtak.

A kora-rézkor, a tordosi sumér telepek jellegzetes használatai tárgyainak egész sorát tárta fel. Bár ugynazon a helyen már 1936-ban és 1948-ban voltak földmélyi munkálatok, és már akkor is bukkantak fel kisebb leletek, nem tulajdonítottak nekik jelentőséget.

Michelangelo Naddeo - Magyar Őshaza interjú nyomán:

A MAGYAROK AZ IGAZI "ŐS-EURÓPAIAK"

DUNA TV Michelangelo Nadler, interjú,

Miközben naponta sulykolják belénk mind külföldön, mind belföldön, hogy nekünk így meg úgy kéne követni Európát, az európai normát, illetve hogyan kell "európai módon" kezelni bizonyos helyzeteket, immáron egy olasz kutató is érdekes dolgokra bukkant. Michelangelo Naddeo-nak korábban a germán rúnákról is jelent meg tudományos munkája, azonban miután egyre mélyebbre ásott az európai "mix" rétegeit visszafejtvén, nem a frankokhoz vagy az angolszászokhoz, hanem hozzánk jutott el.

A sumérok vagy szamaritánusok a szem ura, a szem népe vagyis szemita nép, nekünk magyaroknak az egyik legnagyobb, legfejlettebbé vált kultúránk.

SuMeR, SaMaRitan, SaMarra, SzeMuR, SarMata, SzeMeRe, SzMiRna, KaSMir, mind egy fogalomgyökérből táplálkozik.

A Mezopotániának nevezett Tigris és Eufrátesz folyóközében egy kifejlett kultúrával jelennek meg, sok városbó álló városállamokat hoztak létre. Az özönvíz előtt is állt Eridu, Bad-Tibarra, Larak, Sippár és Surupak.

            Árgyusi Imre: Ősmagyarok imádkoznak c. könyvét forrásmunkának tekintve, a káldeusok törénetét Berosus-nak írásai alapján ismerhetjük meg.

          Az Eritreai-tengerből félig-ember, félig-hal szirén jött ki a tengerből, Oannes. A szörnyszerű lény, aki kijött egy napra és az embereket beszédre, számolásra , szántásvetésre és építésre tanította. Este visszatért a tengerbe. Oannes a Bak csillagképhez hasonlítható, mert a Bak csillagkép teste halfarokban végződik és a Vízöntő tavában fürdik az égen.

Történetileg a ,,magyar" fogalom sem népnévként keletkezett, hanem szintén egy vallási eredetű névszó. Csakhogy esetünkben, az emberiség ősvallásából, az évmilliók óta fejlődő őskereszténységnek magyar anyanyelvéből született. Mégpedig röviden a Maat istennő, az egyiptomi igazsághit istennőjén keresztül, a ,,jó-magúr" = a ,,jó-magyar ember" vallási felfogása alapján. Innen érthető meg, hogy miért nem találunk a történelemben 895-ig, az Árpád-féle honegyesítéséig magyar nevű népeket, hanem csak ómagyar nyelvű úrnépeket- írja Tácsi István.