Tartalomjegyzék

Bevezető
Történeti bevezető
A Nagykunság kutatása

I. Nyelvemlékek és folklór vonatkozásaik
1. A Nagykunság földrajzi nevei és a hozzájuk kapcsolódó
epikus költészet
2. Személy- és ragadványnevek
Szórványemlékek
3. Gyermekfolklór
4. Proverbiumok - szólásokban ránk maradt emlékek
Káromkodások

II. Néphit
A sámánhit emléke a Kunság néphitében

III. Népszokások
A lakodalmas szokáskör
Temetkezési szokások

IV. Tárgyi kultúránk keleti vonatkozásai

V.

Magyar mamelukharcosok

A nagyon is népes zarándoktársaság száma erősen megfogyatkozik: Szent Katalin sírjának meglátogatása fáradságos és veszélyes vállalkozás. Mindössze tizennyolcan jelentkeznek, köztük Faber és Lázói János.

Küzdelmes sivatagi út következik; ennek során Felix barát leesik nyergéből és tagjai kimarjulnak. Ahmed, a hajcsár helyreigazítja csontjait. „Bár pogány, de Isten legyen hozzá e tettéért irgalmas" - fűzi hozzá az útleíró.

A tarogatohangján.hu válogatása

A vihar szele már megérkezett, nagy sötét felhők kavarogtak, az eget villámok szabdalták, az Úr mérhetetlen haragja lecsapni készült a bűnös világra.

A kereszt tövében, a megfeszített Jézus lábai előtt, két asszony térdepelt és imádkozott, édesanyja az ADIABANI Mária és kedves tanítványa a Magdaléna városából való Mária.

Jézus teste már nem érzett fájdalmat, tudta, hogy lelke hamarosan megérkezik az Atyához, feje előrebicsaklott és egy hatalmas villám fényénél, megnyílt előtte az idő kapuja, tekintete évszázadokon, évezredeken ívelt át.

Pesti Páter és Badiny-Jós Ferenc kutatásai szerint

MIÉRT „BIBLIA”?

Bevezetőül megakarjuk indokolni, hogy a káldeusok szerinti írásokat és hagyományokat összesítő könyvünk címében miért használjuk a „BIBLIA” elnevezést. . .?

Általában úgy tanítják, hogy a „biblia” a görög nyelv „biblos” vagy „biblon” szavának többes számú kifejezése és jelentése „könyvek” lenne.  Azonban sem a „biblos”, sem a „biblon” görög szónak nincs ilyen többes számú esete.  A görög nyelvet tanító ismertetések a „biblia” szót görögből átfejtett (etimologizált) latin szónak mondják, viszont a latin nyelvnek nincs „biblia” szava.  Így a „biblos”, „biblon” és a „biblia” szavaknak eredetét a káldeusoknál kereshetjük, már csak azért is, mert a görögök – a „klasszikusnak” nevezett tudásuk legnagyobb részét a káldeusok hagyatékából sajátították ki.  A „BIBLIA” szónak három féle változatát láthatjuk a káldeus ékiratok szerint: 

A MAGYAR BIBLIA

            Magyar Bibliánkban igazságokat és a Mah-Gar nép történetét – a világ teremtésétől kezdve – a Káldeusok irták meg legelőször, mert ők az „írás feltalálói”.

Simon Péter - Ősi magyar nyomok észak-amerikai indián földön

Kamasz korom óta, még mohácsi kisdiákként kezdtek az indiánok komolyan érdekelni. Aztán kb. 10 éven át Dr. Borvendég Deszkáss Sándor, írói nevén Fehér Szarvas (az indiánok között a 30-as években kutató magyar ember) személyes irányítása mellett további értékes ismereteket szereztem róluk. 1965-től, ha vakmerő és kalandos vállalkozás eredményeként is, de végső soron mégis csak a Jóisten kegyelméből, kanadai tartózkodásom során 20 éven át tanulmányozhattam tervezőmérnöki és oktatói munkaköröm hivatalos idején túli időmben az Észak-amerikai indiánok életét.

Szimbólumok között élünk. Jelképek egész rendszere veszi körül mindennapjainkat és ünnepeinket egyaránt. Tudomásul vesszük jelenlétüket, üzeneteket fogadunk be általuk, ám legtöbbször talán anélkül, hogy a mélyebb rétegekre is felfigyelnénk.

Pedig a szimbólum szerepe valójában az, hogy az emberi gondolkodás, világlátás mélyebb, összetettebb elemeinek adjon kifejeződést. Jeleket életünk megannyi terén használunk. Egy egyszerű kép valamilyen jelentéssel társul, majd a jelekből rendszer áll össze (az írott és beszélt nyelv az egyik legelemibb példája az ilyen elven működő jelrendszereknek).

A magyarság eredete szempontjából a legdöntőbb bizonyítékot az embertan (antropológia) szolgáltatja. A magyarság eredetét ott kell keresnünk, ahol olyan emberek éltek - netán ma is élnek -, mint amilyenek mi magyarok vagyunk. Ezt a bizonyosságot megszerezhetjük az alaktani jegyek összehasonlítása alapján (népszerűen: "úgy néztek ki, mint a magyarok", tudományosan: olyan morfológiai [típusbeli] jegyeket viseltek, mint a honfoglaló magyarság) és élettani jegyek kimutatásával (pl.

Magyar őseinknél a testrészekkel, az egészséggel és a gyógyítással kapcsolatos szavaink nyelvünk legősibb török rétegéhez kötődnek. Az egészséggel kapcsolatos írások sok más életmódbeli sajátosságra is rávilágítanak, így pl. a Hartvik-legendában olvashatjuk, hogy a betegségben szenvedőknek orvosságul a király "kenyeret (nem lepényt!), gyümölcsöt és illatos füveket küldött".

A csonton is nyomot hagyó pathológiai vizsgálat közel sem ad teljes képet egy lakosság egészségi állapotáról; az újabban végzett kvantitatív aminosavak vizsgálatok viszont már jobban megmutatják azt, hogy őseink milyen krónikus betegségekben szenvedtek.

Kollmann, a német embertankutató megállapítása, hogy az európai embertípus öt különböző fajtából tevődik össze. E megállapítását koponya- és csontváz-kutatások eredményére alapozza. Mind az öt változatot megtaláljuk népünkben.

Fajták, amelyek benépesítették Európát ma két ősi fajra vezethetők vissza: két rövid- vagy gömbölyűfejű és két hosszúfejű fajra. Az itt említett két faj között találjuk az ötödik változatú koponyát, a közepes méretűt, amely a fenti kettő változata.