A magyarföldi neolitkor - sumérok kora - maradvány-sorozatáról lévén szó ebben a majdnem csak "lajstromozó" munkában, az itt szereplő, címszóként használt "budakalászi" urnakocsi mellett (43. kép) majdnem egy általános leletet kellene csak említenünk, annyira feltűnően elterjedt jelenség Mezopotámia-Kaukázus közti térségben, valamint a Kárpát-medencében. (45 és 46 térképek ). Ha a Közelkelettől a fekete Tenger partjain a mai Magyarország - itt mindig az integrál Kárpát-medencét kitöltő Nagymagyarországra gondolok - területéig hatoló, vagy egymással kapcsolatban álló két "szárny" kultúrútját végig követjük, akkor az Eufrates-Tigris és a Tisza vonala lehetne a "halottaskocsi" elterjedésének a határvonala. Ez pedig a mélyreható és évezredeken át át éltető sumér kultúra vallási szertartásainak jellegzetes megnyilvánulása, amely halottait a sírba szállítja.

A budakalászi agyagból gyúrt sírmellékletnek szánt gyerekjátéknyi kocsi a legősibb egész Európában. Elterjedése - a térképek szerint FETTICH NÁNDOR magyar régészetünk legtermékenyebb és intuitívebb alakja mellett STUART PIGGOT edinburgi régész összeállításában - annyira kézzelfogható jele a sumér-magyar ősvallási hiedelmek magvának, hogy a költő szavait kissé torzítva azt mondhatják : "Minden nyelvészetnél szebben beszélnek a kövek..."

Magyar részről SOPRONI SÁNDOR, BANNER JÁNOS, KEMENCZEI T, BONA I, és legutóbb FETTICH N. foglalkoztak ezzel a kultikus célokat szolgáló régészeti lelettel.

Rendeltetése - sírmelléklet - a túlvilágra utazó lélek vándorlóeszköze. Akkoriban még nem jártak annyira lóháton. Később, a neolitikumot felváltó korokban már a kerék, a kocsi profánabbnak látszott, semhogy ezzel indítsák el halottaikat a másvilági útra a hátramaradt élők. Mint tudjuk a vikkingek csónakba a lovas-nomád népek zömmel pedig lovastól-nyergestől temették a halottaikat. Így kívánta ezt az új "közlekedési eszköz"....

A budakalászi halotti kocsival kapcsolatban - legrövidebbre tömörítve FETTICH-nyomán "Újabb adatok az őskori kocsihoz a Kárpát-medencében" kapjuk a legtökéletesebb eszmei és gyakorlati magyarázatát ennek a kultusztárgy elterjedésének és levonhatjuk belőle a végső eredményt is, hogy a sumérok nemcsak kultúrájukkal, hanem népileg is éltek a Kárpát-medencében, de főként - a térkép szerint - Erdély területén. (Magyar Történeti Szemle 1 (1969 ) 112-121.)