Dr. Bobula Ida egyike a nemzetközileg elismert legkiválóbb szumírológusnak. Ezt a könyvet közel harminc esztendő, különböző országokban egyetemeken, könyvtárakban, múzeumokban és ásatásoknál folytatott kutató munka és tanulmány alapján írta meg.

Egyetemi éveit Budapesten kitűnő eredménnyel végezte el és summa cum laude avatták doktorrá... Ő volt az első nő, aki Magyarországon egyetemi magántanári képesítést nyert.

1947 óta az Egyesült Államokban, több éven keresztül a washingtoni Állami Könyvtárban dolgozott, majd a houltoni Rickers College-ben francia-német nyelv és antropológia tanára lett, ezután pedig a délkarolinai Limestone Collegeben adott elő történelmet és szociológiát.

BIZONYÍTOTTNAK TEKINTHETŐ E A SUMÍR-MAGYAR ROKONSÁG?

A sumír és magyar nyelv közötti tömeges nyelvtani megfelelőség, amint azt Oppert és Lenormant már régen látta, hozzávéve az utóbbi időben történt megállapított nagytömegű szótári megegyezéseket, az elfogulatlan tudósok számára tisztán mutatja, hogy ez a rokonság valóban fennáll. De erős érzelmi tényezők, tabuk és előítéletek, az átlagos tekintély jól ismert konzervativizmusa ennek a ténynek elfogadása ellen harcolnak.

Az ABLAK, BÁNYA, GABONA szavunkat a honfoglalás után tőlünk vették át a szláv nyelvszomszédaink.

Újra kell vizsgálnunk úgynevezett kölcsönszavaink egész tömegét és főleg a szláv eredetűeknek nyilvánított szavakat: megvannak-e ezek más indoeurópai nyelvben is? Ha csak a sumir-akkád kultúrából való eredeti ismeretes, akkor biztosan vissza lehet és kell kérnünk a jogtalanul elvitatott szót."

Miután Dr. Bobula Ida volt az, aki a jelenleg sokak által több-kevesebb hozzáértéssel emlegetett sumír-magyar rokonság ügyében, hosszú csend után, 1951-ben kimondta az első bátor szót, hozzá fordultunk azzal a kéréssel, hogy közölje: mely magyar szavakról tehető fel, hogy azokat a nyelvtudomány tévesen írta, a szlávság javára.

ÁRPÁD

Sokan észrevették már, hogy régi közel-keleti térképeken feltűnően nagyszámú magyarul hangzó helynév van. Ezek közé tartozik az Árpád név, pontosan ugyanúgy írva, mint a magyar Árpád, csak az ékezetek hiányzanak. Számosan feltették már a kérdést: lehetséges-e ennyi hangnak pontos sorrendben való, véletlen egyeztetése? Mi ennek a matematikai valószínűsége? De tudomásom szerint senki sem ismertette a magyar olvasóközönséggel a szíriai Árpád történetét, pedig meg van írva, elég hozzáférhető helyen, a Cambridge Ancient History-bon.

Az elmondandók érthetősége érdekében itt is előre kell bocsátanom: Azon, az osztrák császári hatalom által századokon át terjesztett és elhitetett tévtanítást, hogy az ősmagyarok sátoros, műveletlen nomádok lettek volna, rosszindulatú állításként telje­sen félre kell tennünk, ugyanúgy mint azt is, hogy csak ezer év­vel ezelőtt jöttek volna a régi, történelmi Magyarország terüle­tére. Mind amivel szemben a valóság az, hogy a magyarság, művelt­ség - és nyelvalapító ősnépként a Kárpát-medencében él, amióta em­ber van a Földön és hogy mindig magyarul beszélt, ill.

A 19. századi magyar történészek körében még egyértelmű volt az, hogy az Anonymus által megörökített vérszerződési eskü volt az első magyar történelmi alkotmányának alapja, amikor is a szövetséget kötő törzsek szabályozták az új államot vezetők jogait és kötelességeit. Az ősi magyar jogszokás nem egyedülálló, hiszen a szkíta és hun népek között nagyon változatos formákat találunk.

Ha összegyűjtjük és elemezzük az eurázsiai térségben élt íjfeszítő, vagy lovas népek esküvési szertartásait, akkor abból kiderül, hogy náluk az egyik legfontosabb szövetségi forma volt a vérszerződés volt, amelyet két vagy több, társadalmilag egyenrangú fél, nemzetségi vagy törzsi vezető kötött.

Ahova megérkeztünk:

A magyar bronzkor, Kr. e. 2800-800

Minthogy szkíta földön nagyon kevés a fa, a húst a következő ügyes módszerrel főzik meg. Amikor lenyúzták az állat bőrét, levagdossák a húst a csontokról, és bedobálják, már ha van kéznél, egy közönséges főzőüstbe, amely a leszboszi vegyítőedényekhez hasonlít, csak sokkal nagyobb. Ebbe teszik tehát az állat húsát, majd megfőzik, s tüzet a csontokkal raknak.