Az ősmagyar történelem a kezdetektől a Szent Istvánig tartó korszakot jelenti, hiszen akkor minden megváltozott.

 "Az ősi Kitus királyság az egyenlítő alatt van, az első fok magasságától a második fokig, a 80 és 82 párisi hosszúsági fokok között, mely terület négyszöget képez: Keletről Nyugatra 50 mérföld. Az ország legnagyobb része hegyvidék; az Andok két hegylánca között van. Éghajlata a legkedvezőbb az összes termények számára. Ezt népesítette be a legrégibb őskorban a Kitus nemzet. Nem tudjuk, hogy a törzseket miként hívták. A régi időkben nem ismerték az »o« hangot és helyette mindig az »u«-t használták.

1966. augusztus 19-én az El Telegrafe közölte Jorge E. Blinkorn megrázó cikkét, amely "Hamupipőke az őstörténetben" címmel jelent meg. E cikkben a szerző megírja, hogy magukat civilizáltnak nevező emberek kezei által lett a hajdani ragyogó őskultúra tönkretéve, kirabolva.

Ahol hajdan a magas kultúrájú nép várai és kegyhelyei ragyogtak a Nap első sugarának fényében, ott ma üszök és rom mered ránk, mint örök vádja az időnek, amely letörölhetetlenül mutatja az ide berontó vad spanyol hordáknak, mint ennek a barbárságnak a vak tetteit.

A Tordostól alig 18 kilóméternyire lévő Alsó-Tatárlakán, Kolozsvárt, Temesvárott stb. olyan leletek bukkantak elő, amelyek egyszeriben világossá tették a tényt, hogy Erdély területén a sumérok nemcsak egyszerűen "átvonultak", hanem állandóan meg is telepedtek, netán innen eredt a sumér kultúra...

Ezért tanulmányomban a tatárlakai rituális sumér temetés nyomai, a kolozsvári TORMA-gyűjtemény átrevizálása is több helyen felbukkanó új leletekről igyekszem rövid és kerek összefoglalót írni, hogy lássuk TORMA lelkének tovább működését.

A NÁNDOR-VÖLGYI FÉLKORONG

A TORMA-gyűjtemény egy másik jelentős darabja egy átlyukasztott agyagkorong fele darabja, ROSKA utólagos ásatásai során került elő. VLASSA itt is elveti ROSKA véleményét a "hálósuly"-ra vonatkozólag. Megokolása itt is ésszerű, mert a töredék felírás jellegű jelekkel van ellátva, melyekből 11 darab határozottan mezopotámiai jelleget mutat. A TORMA-gyüjteményi jelzete 148/16. (21. kép.)

A tordosi EMBERBÁLVÁNY

A gyűjtemény jellegzetes alakja, amely az ANATOLIA területén gyakorta előforduló idolok "stólaszerű váll-átverőtvel" vannak díszítve.

A magyarföldi neolitkor - sumérok kora - maradvány-sorozatáról lévén szó ebben a majdnem csak "lajstromozó" munkában, az itt szereplő, címszóként használt "budakalászi" urnakocsi mellett (43. kép) majdnem egy általános leletet kellene csak említenünk, annyira feltűnően elterjedt jelenség Mezopotámia-Kaukázus közti térségben, valamint a Kárpát-medencében. (45 és 46 térképek ). Ha a Közelkelettől a fekete Tenger partjain a mai Magyarország - itt mindig az integrál Kárpát-medencét kitöltő Nagymagyarországra gondolok - területéig hatoló, vagy egymással kapcsolatban álló két "szárny" kultúrútját végig követjük, akkor az Eufrates-Tigris és a Tisza vonala lehetne a "halottaskocsi" elterjedésének a határvonala.

A ZENGŐVÁRKONYI "MADONNA "

Az un. "lengyeli kultúrá"-hoz kapcsolódó legérdekesebb neolitkori leletek egyike a Baranya-megyei Zengővárkony területén folyt ásatások eredményeként meglelt "Madonna"-töredék, amelyről a szakemberek sem tudják megmondani, hogy önálló darab volt-e, avagy valamilyen edény díszítése. KAUCZ leírása itt is tömör és sokatmondó:

"Erősen stilizált női alakot ábrázol, amely csecsemőjét ölében tartva, karjával védőn magához öleli.

Megdöbbent egész Kolozsvár, Erdély, Magyarország és az egész kultúrvilág, amikor GYULAI PÁL és I. MITROFÁN fiatal régészírók hírt adtak a helyi magyar napilapban, hogy a Szent Mihály katedrálistól kb.30 méterre épülő transformátor alapépítményének előkészítésekor 5-6 méternyire mélyen neolitkori telepre akadtak.

A kora-rézkor, a tordosi sumér telepek jellegzetes használatai tárgyainak egész sorát tárta fel. Bár ugynazon a helyen már 1936-ban és 1948-ban voltak földmélyi munkálatok, és már akkor is bukkantak fel kisebb leletek, nem tulajdonítottak nekik jelentőséget.

Michelangelo Naddeo - Magyar Őshaza interjú nyomán:

A MAGYAROK AZ IGAZI "ŐS-EURÓPAIAK"

DUNA TV Michelangelo Nadler, interjú,

Miközben naponta sulykolják belénk mind külföldön, mind belföldön, hogy nekünk így meg úgy kéne követni Európát, az európai normát, illetve hogyan kell "európai módon" kezelni bizonyos helyzeteket, immáron egy olasz kutató is érdekes dolgokra bukkant. Michelangelo Naddeo-nak korábban a germán rúnákról is jelent meg tudományos munkája, azonban miután egyre mélyebbre ásott az európai "mix" rétegeit visszafejtvén, nem a frankokhoz vagy az angolszászokhoz, hanem hozzánk jutott el.