A szanszkrit „mudra” szó jelentése póz/pecsét, melyet már évezredek óta használnak. A mudra sok jelentést hordozó fogalom. Mudrának neveznek egy gesztust, egy misztikus kéztartást, vagy egy szimbólumot.

Vannak szemállások, testtartások, légzőtechnikák is, melyeket így neveznek. Ezek képiesen jelenítenek meg egy tudati folyamatot. És fordítva is igaz.

A mudrák agyunk, illetve lelkünk meghatározott területeire hatnak, de természetesen a testre is.

A különös agyagkatonák története Xi'an gazdag történelmébe ágyazódik. Az id?számítás előtti ötödik és harmadik század között Kína területén öt, egymással folyamatosan háborúskodó állam létezett. A megosztottságnak és a helyi háborúknak Qin Shihuang császár, a Qin dinasztia megalapítója vetett véget, aki uralma alatt egyesítette az országot és megalapította annak fővárosát nem messze a mai Xi'antól. Az erőskez? uralkodó jelentős építkezéseket szervezett és ezek között hatalmas síremléket emeltetett magának.

Több mint egyéves ásatás és kutatás után Kínában megtalálták az első császár nagymamáját. Legalábbis ezt sejtik távol-keleti régészek.

Egy hatalmas sírt kutattak át kínai archeológusok Sanhszi (Shaanxi) tartomány északnyugati részén, Hszianban (Xi'an). A kutatás több mint egy évig tartott, és alighanem komoly eredménnyel járt: feltételezések szerint rábukkantak Csin Si Huang-ti (Qinshihuang) császár nagymamájára.

Az agyaghadsereg nyomában

A Sárga Császárhoz fűződik a híres agyaghadsereg megformázása is, de ő a kínai birodalom alapítója a legendák szerint.

Az alábbi mondatok MAGOMBÓL erednek és gyökereznek.
Egyszer volt hol nem volt, volt egy nép amely magorinak vallotta magát. Tetteit és cselekedeteit dicsőség övezte. Ő volt az Aki a Napvallást követte.

Ez a nép mely magorinak vallotta magát, Isten tenyerén élt.
Magos tudatossággal és szeretet megnyilvánulással rendelkezett.
Az őseit Istenként tisztelte, szerette. Egyszer aztán hosszú idő múlva, mindez végett ért. A miérteket nem ismerve, egyre távolabb került attól a szeretett Lénytől, AKI Istenként töltötte be szívében a vezető szerepet.

2003-ban a világot bejárta a szenzáció, hogy megtalálták az i.e 8-9. századból származó Nimród kincseket. A több, mint 300 darabos felbecsülhetetlen értékû arany ékszer és dísztárgy gyűjtemény az iraki központi bank vízzel elárasztott föld alatti páncélterembõl került elő.

Az ókori mezopotámiai civilizációból fennmaradt úgynevezett Nimród-kincs több száz darabból álló ékszergyûjteményét 1988-90 között -- egy i.e.

Régóta tudom, hogy a Párduc is ősi jelképeink közé tartozik. Napjainkra ez a jelkép szinte teljesen feledésbe merült, pedig igen fontos motívum volt őseink körében.

Nimrud fiainak legendája ismert, ebben a legendában Hunor és Magyar a Csodaszarvast űzik, míg meg nem lelik az új Hazát, a Kárpát-medencében. A NIM-RU nevet a sémi akkádok írták át a sumér NIB-UR ból, ami "Hős Párduc"-ot jelent. Az akkori szokások szerint, ha valaki meghalt, nevének végéhez a TA képjelet ragasztották.

Az akrofónia rekonstrukciója

A szarvasálarcos ember

Említettük, hogy őseink jelképes szertartásaiban a Csodaszarvas szerepét egy szarvasálarcos ember játszotta.  Hogy e szarvasálarc mily ősrégi, arra nézve álljon itt az alábbi, a tudósok előtt már eléggé ismert, a Kőkorszakból ránk maradott ábrázolat. 

Ezen az álruha annak ősrégi, ha talán nem is a legrégibb, alakját látjuk föltüntetve, amelyet még igazi szarvasbőr képez, a fejre tett igazi szarvaskoponyával, amelyen a szarvak is rajta vannak, de amely az ember arcát — amint ezt az ábrázolaton látjuk — szabadon hagyja.  Igaz ugyan, hogy itt az ábrázolat szerint nem foltocskás szarvas bőrét látjuk, hanem olyat amelyen sötét színű hosszanti csíkok vannak, bár úgylehet hogy ezek csak az állatbőrre vagy az ember bőrére festvék, mert a csíkok a lábakon is folytatódnak, holott, amint ez az ábrázolatból igen világosan kitűnik, a lábakat az állatbőr már nem borítja, mert ezek tisztán emberi lábakat mutatnak.  Egyébként az alak szakállas arca is nemi része is világosan mutatja, hogy az alak nem igazi szarvast hanem szarvasnak öltözött férfit ábrázol. 

Ám azt is ki kell emelnünk (ami megokolja, hogy itt miért nem a foltosszarvast hanem valamely más szarvasfélét látunk), hogy a mi ősműveltségünk és ebben a Csodaszarvas szereplése is vagy még a Jégkorszak előtt keletkezett, vagypedig ha ez alatt is, de oly helyen ahol Jégkorszak nem volt, mint például a Magyar Medencében,* amint ezt a geológusok megállapították, és aminek oka az lehetett, hogy régen e terület olyannyira vulkánikus volt, hogy itt a Föld önmelege akadályozta meg az eljegesedést és amely vulkánosság maradványa a számos dunántúli, ma kialudott tűzhányó, valamint a budavidéki mai forróvízforrások.

A csodaszarvas

Leírtuk hogy milyen lehetett azon ősszarvasfaj természetes külseje, amely a Csodaszarvas őseink képzelete által megalkotott regebeli képe alapjául szolgált.  Most tehát magát ezen regebeli, képzeletbeli Csodaszarvast kell még leírnunk.

Azt már elmondottuk, hogy Csodaszarvasunk színe, mivel a csillagos Eget jelképezte, fekete vagy sötétkék volt, fehér foltocskákkal tarkítva, amelyek a Csillagokat jelképezték.  Őseink ezeket Csodaszarvas ábrázolataikon csillagalakúakra stilizálni szokták is volt.