A magyar ősvallás a harmónia,a tolerancia és a türelmesség vallása volt. Fő célkitűzése a természettel való összhang megteremtésére épült, amelyet a transzcendens értékek, aszellemvilág, a természet valamint az emberi élet között igyekezett megvalósítani.

A táltoshitű vallások követői történelmük során a más vallásokat mindig türelemmel kezelték,a más vallású embereket befogadták, nézeteit nem erőszakolta rájuk, nem kényszerítették őket vallásuk elhagyására, és elképzelhetetlen lett volna számukra,hogy bárkit is üldözenek, megöljenek vallása miatt.

A turul ábrázolások többsége egy karvalyféle madár képét mutatja. Dúcz László a „Közöttünk élő turulmadár” című könyvében a kerecsensólymot találta a jelképként használt madáralak legvalószínűbb előképének.

(1. kép  Kerecsensólyom, Kunkovács László felvétele)

A turul jelkép a KöRiSTeN szemléletben nyer igazán értelmet. A „turul” itt világmodellként, a KöRiSTeN háromság egységének kifejezőjeként kapott szerepet.

A görögök a távoli rokonaink közé tartoznak kultúrálisan és nyelvileg.

A görög mitológiában szereplõ nevek és a hozzájuk kapcsolódó tulajdonságok közti logikai összefüggés csak akkor érthetõ meg, ha magyar nyelven vizsgáljuk a szavak idõfizikai jelentését. Az évezredek alatt persze jócskán megváltozott a szavak többsége, fõleg a kiejtésbeli torzulások és a pontatlan átírások következtében, de a magyar nyelv szótagrendszerének ismeretében még mindig visszafejthetõ a többségük.

GRANDPIERRE K. ENDRE

A turáni-átok a magyarság egyik feltételezett őshazájáról, az ázsiai Aral-tó környéki Turáni-alföldről kapta nevét. Az akkori idők magyar ősvallásáról alig tudunk valamit, mert kevés a hiteles forrás. Az bizonyos azonban, hogy szabad vallásgyakorlat működött a nép körében, azaz mindenki abban hitt, amiben akart. A magyarok hittérítők, kereskedők és utazók révén ismerték már a keleti- és nyugati kereszténységet, az iszlámot, a zsidó hitet és más, kisebb ázsiai vallásokat is.

A Biblia az emberiség ősi egyetemes értékekeit megörökítő forrás, melyet a Föld első írástudó népe hagyott ránk eredeti formájában. A Biblia szó képének jelentése e nép nyelvén: " a Mennyei Bölcsesség Szava". Országuk már egyszer az özönvíz előtt hatalmas volt és nagy tudásukkal békességben uralkodtak mindazokon a testvérnépeken, akik – a mai történelmi elnevezések szerint – Szkítiában, Sarmatiában, Médiában és Egyiptomban laktak. Értelmezni tudták az álmot és a csillagok állását.

Ősvallásunk legfőbb erkölcsi törvénye, sőt alapja is, a lelkiismeret volt, amit aranyból való fényes, kerek tükör jelképezett, de amely egyúttal a Nap jelképe is volt.

Az elmondandók érthetősége érdekében itt is előre kell bocsátanom: Azon, az osztrák császári hatalom által századokon át terjesztett és elhitetett tévtanítást, hogy az ősmagyarok sátoros, műveletlen nomádok lettek volna, rosszindulatú állításként telje­sen félre kell tennünk, ugyanúgy mint azt is, hogy csak ezer év­vel ezelőtt jöttek volna a régi, történelmi Magyarország terüle­tére. Mind amivel szemben a valóság az, hogy a magyarság, művelt­ség - és nyelvalapító ősnépként a Kárpát-medencében él, amióta em­ber van a Földön és hogy mindig magyarul beszélt, ill.

A kőkori írásemlékeket nem lehet értelmezni a kőkori ősvallás tételeinek és hozzá kapcsolódó jelhasználatnak a megismerése nélkül.

Az ősi idők embere még mindenestül a vallásban élt, számára minden cselekedet egyúttal vallási cselekedet is volt.

A mítográfusok unos-untalan figyelmeztetnek erre, amire egyenlőre a korai és a nem szabványos írásemlékek megfejtésével bajlódók nem fordítanak elég figyelmet.

Ezért nem tudatosult a tatárlaki táblák elemzésével foglalkozókban az, hogy a kerek tábla egy felülnézeti világmodell, a kecskés tábla pedig egy szembőlnézeti világmodell - azaz a táblák a világmindenséget, a teremtett és rendezett világot ábrázolhatják.

A tatárlakai táblák sokáig az írástörténet egyik legtalányosabb emlékét jelentették. Záhonyi András új felismerése lehetőséget ad arra, hogy minden eddiginél jobb magyarázatot dolgozzunk ki rájuk.

A tatárlakai tábláknak eddig is túl sok megfejtése volt, ezek azonban nem vezethettek eredményre. Újabb felismerések kellettek ahhoz, hogy az olvasat terén előbbre lehessen lépni.

1. ábra. A tatárlakai kecskés tábla közepén az égigérő fa képszerű, de egyúttal a szár szójeleként is használt grafikai változata látható


A tatárlakai táblák korábbi olvasatai arra a tévesnek bizonyult előfeltevésre épültek, hogy a táblákra folyamatos szöveget írtak valamilyen (pl.

Valamikor réges-régen az ősi napkeleten, ott, ahol a két nagy folyó önti vizét az égszínkék tengerbe, volt egy csodálatos szép és gazdag város, melynek híre a messze földet bejárta. Ur volt e város neve, talán azért, mert lakói az Isten gyermekeinek vallották magukat.

A város királya a bölcs és igazságos Nimród volt, aki arról volt híres, hogy nagyon szeretett vadászni. Nimródnak és feleségének, Enéhnek két fia volt. Az idősebbet Hunornak, a fiatalabbat Magyarnak hívták.