A görögök a távoli rokonaink közé tartoznak kultúrálisan és nyelvileg.

A görög mitológiában szereplõ nevek és a hozzájuk kapcsolódó tulajdonságok közti logikai összefüggés csak akkor érthetõ meg, ha magyar nyelven vizsgáljuk a szavak idõfizikai jelentését. Az évezredek alatt persze jócskán megváltozott a szavak többsége, fõleg a kiejtésbeli torzulások és a pontatlan átírások következtében, de a magyar nyelv szótagrendszerének ismeretében még mindig visszafejthetõ a többségük.

GRANDPIERRE K. ENDRE

A turáni-átok a magyarság egyik feltételezett őshazájáról, az ázsiai Aral-tó környéki Turáni-alföldről kapta nevét. Az akkori idők magyar ősvallásáról alig tudunk valamit, mert kevés a hiteles forrás. Az bizonyos azonban, hogy szabad vallásgyakorlat működött a nép körében, azaz mindenki abban hitt, amiben akart. A magyarok hittérítők, kereskedők és utazók révén ismerték már a keleti- és nyugati kereszténységet, az iszlámot, a zsidó hitet és más, kisebb ázsiai vallásokat is.

A Biblia az emberiség ősi egyetemes értékekeit megörökítő forrás, melyet a Föld első írástudó népe hagyott ránk eredeti formájában. A Biblia szó képének jelentése e nép nyelvén: " a Mennyei Bölcsesség Szava". Országuk már egyszer az özönvíz előtt hatalmas volt és nagy tudásukkal békességben uralkodtak mindazokon a testvérnépeken, akik – a mai történelmi elnevezések szerint – Szkítiában, Sarmatiában, Médiában és Egyiptomban laktak. Értelmezni tudták az álmot és a csillagok állását.

Ősvallásunk legfőbb erkölcsi törvénye, sőt alapja is, a lelkiismeret volt, amit aranyból való fényes, kerek tükör jelképezett, de amely egyúttal a Nap jelképe is volt.

Az elmondandók érthetősége érdekében itt is előre kell bocsátanom: Azon, az osztrák császári hatalom által századokon át terjesztett és elhitetett tévtanítást, hogy az ősmagyarok sátoros, műveletlen nomádok lettek volna, rosszindulatú állításként telje­sen félre kell tennünk, ugyanúgy mint azt is, hogy csak ezer év­vel ezelőtt jöttek volna a régi, történelmi Magyarország terüle­tére. Mind amivel szemben a valóság az, hogy a magyarság, művelt­ség - és nyelvalapító ősnépként a Kárpát-medencében él, amióta em­ber van a Földön és hogy mindig magyarul beszélt, ill.

A kőkori írásemlékeket nem lehet értelmezni a kőkori ősvallás tételeinek és hozzá kapcsolódó jelhasználatnak a megismerése nélkül.

Az ősi idők embere még mindenestül a vallásban élt, számára minden cselekedet egyúttal vallási cselekedet is volt.

A mítográfusok unos-untalan figyelmeztetnek erre, amire egyenlőre a korai és a nem szabványos írásemlékek megfejtésével bajlódók nem fordítanak elég figyelmet.

Ezért nem tudatosult a tatárlaki táblák elemzésével foglalkozókban az, hogy a kerek tábla egy felülnézeti világmodell, a kecskés tábla pedig egy szembőlnézeti világmodell - azaz a táblák a világmindenséget, a teremtett és rendezett világot ábrázolhatják.

A tatárlakai táblák sokáig az írástörténet egyik legtalányosabb emlékét jelentették. Záhonyi András új felismerése lehetőséget ad arra, hogy minden eddiginél jobb magyarázatot dolgozzunk ki rájuk.

A tatárlakai tábláknak eddig is túl sok megfejtése volt, ezek azonban nem vezethettek eredményre. Újabb felismerések kellettek ahhoz, hogy az olvasat terén előbbre lehessen lépni.

1. ábra. A tatárlakai kecskés tábla közepén az égigérő fa képszerű, de egyúttal a szár szójeleként is használt grafikai változata látható


A tatárlakai táblák korábbi olvasatai arra a tévesnek bizonyult előfeltevésre épültek, hogy a táblákra folyamatos szöveget írtak valamilyen (pl.

Valamikor réges-régen az ősi napkeleten, ott, ahol a két nagy folyó önti vizét az égszínkék tengerbe, volt egy csodálatos szép és gazdag város, melynek híre a messze földet bejárta. Ur volt e város neve, talán azért, mert lakói az Isten gyermekeinek vallották magukat.

A város királya a bölcs és igazságos Nimród volt, aki arról volt híres, hogy nagyon szeretett vadászni. Nimródnak és feleségének, Enéhnek két fia volt. Az idősebbet Hunornak, a fiatalabbat Magyarnak hívták.

Svasztika a Tordos-Vincsa kultúrából; a svasztika ez esetben is balra néz



Svasztika a minoszi Kréta egyik cserépedényéről

Permi ékszer svasztikával; fontos körülmény, hogy a svasztikát egy kör keretezi, ami világossá teszi a hasonlóságát a székely "f" (Föld) jelhez - azaz a svasztika ugyanúgy az Éden felülnézete (térképe), mint az "f" (Föld) jel s a kör közepén lévő svasztika ugyanúgy a négy folyót ábrázolja, mint az "f" közepén lévő X alakú "b" (Bél, belső) jel; a svasztika ágai csak azért kunkorodnak, mert a négy szent folyó is kanyargós, közülük a Halüsz kanyarját az Ószövetség külön meg is említi

Buddha szobor svasztikával (eredetileg az isten és a szent folyók azonosságára utalt); hasonló jeleket a szentnek tartott folyó, a Gangesz vizét tartalmazó edényekre is szoktak tenni

Etruszk váza részlete svasztikával; a csodaszarvas vadászatát ábrázoló jelenet tele van ősvallási jelentőségű jelképekkel; a svasztika a vadászó isten két oldalán jelenik meg; tudjuk, hogy ez az isten azonos az Orion csillagképpel összevetett Nimróddal, aki előtt a Tejúton menekül a csillagszarvas, mögötte pedig a Gemini-vel (az Ikrek csillagképpel) azonosított fiai (Hunor és Magor) követik


A nemzetközi kutatás alapvetően háromféle magyarázatot ad a svasztika világméretű elterjedésére.

Ősi magyar népművészeti stíluselemek

A magyar népművészetre az egyszerű, világos és átlátszó dialektika a jellemző. Ember- és mitikus alakjait különböző geometrikus formákba vagy virágmintákba rejti.

A természet a maga változatos forma- és színvilágával szembesül ebben a művészetben az örök emberi értékekkel: a képzeletvilággal, az absztrakciós képességgel és a misztifikáló hajlammal.

Azzal, hogy az ember - a népművész - alkotásába mindig belead egy kicsi önmagából is, egyéni színt, személyes varázserőt ad az előállított tárgynak, Minthogy azonban egyetlen alkotó sem lehet független az őt érő hatásoktól, a népi alkotó is kompiláló, mert népi csoportja érdeklődését, lelkivilágát és társadalmi ösztönzőit helyezi át a tárgyba, de azokban az emberiség örök értékei is ott vannak; átszüremlenek az egyén és a nép zsilipjén.