MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KULCSA: A BELSŐ-ÁZSIAI HUNOK

A hun-kutatás nélkül nincs magyar őstörténet. Gyökereink olyan területekre - Belső-Ázsiába - vezetnek, amely terület múltját Európában nem- vagy csak alig ismerik. A hunokkkal kapcsolatban az antik történetírás az ókori földrajztudomány évezredes képtelenségeit ismételgeti. Ammianus Marcellinus (330-395) soha nem látta a hunokat, mégis az ő "leírása" vált Európában iránytadónak: "A hunok arca alaktalan...nem ismerik a meleg és főtt ételeket, gyökereket és nyershúst esznek, úgy élnek, mint a vadállatok..."- írja.

Őseink ruházatukban az ázsiai ruhadarabokat hordták és azokat fejlesztették tovább, így Európában egyedülálló viselettel jelentek meg. Ruhadarabjaink ősi formában hazánkban fellelhetők napjainkban is.

A művelt Európa -, majd a többi földrészek - nem a rómaiak és a bizánciak tógáit vagy a germánok szőr- és állatbőr öltözékét, hanem a magyarok viseletét vették át. A kazakból lett az "zakó", a kazakból és a nadrágból lett az "öltöny", a háromnegyedes cipőinkből lett a "mokaszin", a kaftánból lett a "kabát", a kepenegből lett a "télikabát" és a kalpagból alakult ki a "kalap".

A Bényi éremkincsleletet

1964 szeptemberében találták Bény (szk. Bíňa) községben egy régészeti feltárás (Jozef Paulík) folyamán.

A bizánci solidusok (összesen 108 db) egy bikónikus díszítetlen edényben voltak elhelyezve kb. 50-65 cm mélyen.

Az éremkincs bizánci császárok és családtagjaik (Arcadius, II. Theodosius) veretein kívül nyugatrómai császárok (Honorius, III. Valentinianus) pénzeit is tartalmazza, melyek alapján (a legfiatalabb veret 443-ból való) az elrejtés ideje az 5.

A magyar nemzettudatot, amely a maga folytonosságát jóval a honfoglalás előtti időkre vezeti vissza, az egy őstől, egy vérből származásra alapozott történelmi, azonos hagyománny, kultura és nyelvi azonosság jellemzi.

Politikusaink ilyeneket mondanak ünnepi beszédeikben:

Minden nemzetnek, az egyetemes emberiséggel szemben elsődleges kötelessége saját egységének és egészségének megőrzése, kimunkálása és felfuttatása, mert ez az a gazdagság, amit csak mi adhatunk az egyetemes emberiségnek.

A székely rovás ABC az írásjeleken felül egy teljes õsi magyar jelképrendszert fejez ki, amelyet az elmúlt háromszáz évben szinte teljesen kiszorított a latin ábécé.

A legtöbb feliratos, kéziratos emléke Erdély területén maradt fenn, többféle betûalakban, lásd: 1 - 2. ábrákat. Jobbról balra róják, az egyes szavakat pontokkal vagy szóközzel választva el egymástól.

Legjelentõsebbnek tartott emlékei: a székelyderzsi, csíkszentmiklósi, bögözi és énlakai templomok feliratai (XV.

(részletek Czeke András  könyvéből)

A test - földi viszonyok között épp úgy nem hagyható figyelmen kívül, mint a lélek sem.

Tehát a test, a lélek templomaként - igen is foglalja el végre méltó helyét nemiségünkben, de a Szellem vezérlete alatt.

Így a megvalósuló Test-Lélek-Szellem harmonikus EGYségben, a maga TELJESségével egyesülhet a JóIstennel, aki MAGA A SZERELEM !
A testi vágy „kielégülése” fizikai, - vagyis csak részleges -, ezért tökéletlen, és hiányérzettel, a befejezetlenség érzetével jár.

Бурановские бабушки

Фото: предоставлены М. Толстухиной.

 

Никогда раньше бабушки из Бураново так далеко не ездили, точнее не летали. Сначала на самолете до Москвы, потом еще пять часов лёта до Абакана. Между Удмуртией и Хакасией четыре часа разницы!

 

 

 

- В Хакасии нас встречали, как королев.