A magyar körtemplomok az ősvallásunkban nagy tiszteletben tartott kerek égboltot mintázták a lakóhelyekkel, a jurta kör alakjával és az áldozati üst, a mai bogrács fordított kör alakjával együtt.

A körtemplom vagy kerektemplom a központi alaprajzú templomépületek hagyományos típusa, amelyek alaprajza többé-kevésbé kör alakú.

Az épület gyakran rendelkezik kupolával. Időnként rotunda a neve, ez utóbbi azonban világi célú épület vagy helyiség is lehet.

A korai körtemplomok közül utalhatunk egyebek között a Közép-ázsiai Horezm területén létező Koy-Krylgan Kala (4.-3. sz. Kr.e.) kör alakú templomára is, mely a Naprendszer spirálját mintázó bolygók körtemplom másai közül alkotta az egyiket.

Közép-Ázsia, Kaukázus vidéke és Kelet-Európa mellett Közép-Európa egyik építészeti öröksége is a rotunda 

Kallósdi kerektemplom

A rotundáknak történelmi és építészeti értékük igen jelentős, mert széles körben elterjedtek Közép-Európában.

a  jáki Szt.Jakab.kapolna

A központi terek hagyományosanmegtalálhatók a görög és török építészetben, de nagy számban épültek ilyen templomok a 9-11. században Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban, Horvátországban, Ausztriaban, Németországban, az egykori Morvaországban, Dalmáciaban, Bajorországban is.

Egy csegországi körtemplom - a Stary Plzenec rotunda

A rotundák leggyakoribb mérete a 6-9 méter közötti átmérő és a keleti apszis.

Néha 4 apszist is illesztettek hozzá a négy égtáj irányában s az ilyen négykaréjos templomok is elterjedtek. A legtöbb közülük a Kaukázusban fellelhetőkkel mutat azonosságot.

Rotundák a Kárpát-medencében 

A körtemplomoknak sokféle változata terjedt el Kárpát-medenceben a középkorban is. Fontos szerepe ezeknek a rotundáknak az, hogy jelzik egyes templomok építési, bővítési állomásait. Több épségben áll ma is (Nagytótlak, Kallósd, Kissikátor, Bény, Süvéte, Perlász).

Román kori falusi templomaink egy része az ősi rotunda formájában épült.

Pompás emlékünk ebből a korból a nagytótlaki.

Nagytótlaki körtemplom

Sokhelyütt régészeti föltárás hozta a felszínre az alapokat. Egy ilyen körtemplom alapfalon, például Sárospatakon egy kör alakú „hajót” látunk és a keleti apszist.

Alagi major romjai Dunakeszin bemutatják, hogyan bővítették a templomot az apszis irányában, kelet felé.

Egy nagyobb szabású bővítésre látunk példát Isaszegen, ahol a központi helyen álló rotundát kelet felé is és nyugat felé is bővítették, vagyis ráépítették a keletelt gótikus templomot.

Más esetekben a körtemplom a nyugati irányban megépített kisebb (Szalonna), vagy tekintélyesebb méretű hajó (Bagod-Szentpál, Hidegség, Vágkeresztur, Ipolykiskeszi, Herencsény) keleti apszisa lett, úgy, hogy a körtemplom nyugati falát elbontották.

Rotundák a Kaukázusban 

A Közép-európai körtemplomok igen erős párhuzamot mutatnak a náluk valamivel korábbi kaukázusi rotundákkal, pl. a 9-11. századi örményországi körtemplomok között.

A legvilágosabban ez a hatkaréjos rotundák esetében ismerhető föl: Karcsa, Gerény, Kiszombor ezek a Kárpát-medencében és ezek és rokonságukba a következő kaukázusvidéki örmény templomok tartoznak: Aragatz, Bagaran, Bagnayr, Botshor, Kiagmis Alti. Bagaran egykor főváros is volt. Megtalálhatók azonban a nyolckaréjos, nyolcosztású centrális épületek is az örmény művészetben: Aniban, Irindben, Varzhahanban, Ninozmindában. Csemegi József építész az elsők között mutatott rá a Közép-európai és a kaukázusi építészeti kapcsolatokra.

A legősibb körtemplomok

A két legősibbnek tekinthető körtemplom Göbekli tepe és Stonehenge oszlopkörökből álló, megalit építménye. A Stonehenge közismerten Dél-Angliában található és 5100 éves.

Göbekli tepe pedig Kisázsiában található, az Eufrátesz felső folyásának vidékén, nem messzire Tell Halaftól.

Göbekli tepe korát mintegy 12 000 évre becsülik a kutatók.

A romok kiásása során az emberiség eddig ismert legkorábbi körtemplomait tárták föl. A régészek szénizotópos mérései alapján az épület mintegy 12 000 éves.

A jégkorszak végén élt közösség hozta létre. Ennek alapján megállapították, hogy építője szakrális, szociális és műveltségi értékek alapján szerveződött társadalom volt. Az akkori ember szoros kapcsolatban állt az égiekkel, a világegyetemmel.

Az első körtemplomok ennek megfelelően erősen szakrális jellegűek voltak, a csillagrendszer visszatükröződései. Ilyen volt a Göbekli tepe is:

Körtemplom és bazilika együttesek 

A körtemplomok egy jellegzetes épületcsoport-együttesben is megtalálhatók. Ez a bazilika nyugati oldalán álló körtemplom. Magyarországon a jáki épületegyüttest, a középkori Magyarországon (ma Szlovákiában) pedig a bényi együttest említhetjük.

Bényi körtemplom

A legismertebb ilyen együttesek az Itáliában találhatók: Firenze, Pisa, Parma városában.

 A pisa-i körtemplom, a Battistero

Nevezetes körtemplomok vagy „Kerektemplomok” hazánkban:

• Esztergom, Szent Anna-templom
• Ösküi kerektemplom
• Szilvásvárad
• Kallósd, Szent Anna-templom
• Sopron
• Vésztő, Csolt-monostor
• Kiszombor, római katolikus kerektemplom
• Balatonfüred, Kerektemplom
• Kisbény (12. századi)
• Kissikátor
• Süvete
• Karcsa
• Szepesmindszent

Egyéb körtemplomok 

• Szakolca (Szlovákia) – Szent György körtemplom
• Kisperlász
• Diósjenő
• Bagod-Szentpál
• Guraszáda
• Haraszt
• Ják
• Kézdiszentlélek
• Körmöcbánya
• Herencsény, feltételezett, az apszis
• Palkonya
• Pápoc
• Székelyudvarhely

Az alábbi körtemplomok alapfalai állnak:

• Sárospatak
• Boldva
• Kisnána
• Dunakeszi, Alagi major
• Isaszeg, a temetőben álló régi római katolikus templom ráépült az alapfalaira
• Nagykőrös
• Abasár

Összeállította: Nemeskéri Klára

forrás: wikipédia