A mézsör, ez a túlérett mézből készülő, borszerű ital már a történelem előtti időkben ismert volt.

Az igazi mézser magas alkoholtartalmú és érdekes hatása van: aki sokat iszik belőle, nem bír felállni, de az agya tiszta marad.

Mézsert, mézmárczot és mézes zsendicét kóstolhattak a Debreceni Mézeskalács Fesztivál látogatói

Dr. Kántor Dezsőné mézeskalácskészítő népi iparművész 22 éven át kutatja  a mézsör történetét és több ezer éves receptjét. Ő egyben az ország egyetlen női sörfőző mestere is, s jóvoltából újra ízlelhetjük az egykori nemzeti italunkat.

Az egyiptomiaknak, majáknak, hunoknak mindig is kedvenc itala volt a mézsör és Európa nagy területein is népszerűvé vált. Évszázadokon át szinte nem is volt olyan konyha hazánkban, ahol ne főztek volna mézsört - nemesi udvarokban is, parasztportákon is.

A méhsört mindenhol szent italként tisztelték, és különleges, rituális alkalmakkor fogyasztották. Hogy fokozzák erõsségét, gyakran hallucinogén növényekkel fûszerezték. A maja indiánok például bódító hatású fa kérgét vagy olyan békát (Bufo marinus) merítettek az italba, amelynek kiázó pszichedellikus méreganyaga, a DMT erõsítette a mámoros hatást. A kategória legjobbjának a germánok "keserû fûvel", valószínûleg beléndekkel kevert mézsörét tartják, de a kókuszdióval elegyített mézbort is nagyon dicsérik, mivel rendkívüli módon hat a szerelemben megfáradt emberre.

A maja indiánok hite szerint a Földet a méhisten teremtette. Erre az is utal, hogy egy szó jelöli náluk a világot és a mézet. Az isten miután megismertette az emberekkel a mézsör áldásos hatásait, saját oltalmába vette és ettõl kezdve csak a beavatottak ismerhették elkészítésének módját.

Az ókorban a méhek fullánkjait Ámor szerelemnyilaihoz hasonlították, a kis állatok pedig a szorgalom jelképévé váltak. Ekkor a méz már mindent gyógyító csodaszer és univerzális ellenméreg hírében állt. Külsõdleges alkalmazása is szokásban volt például fejfájás és impotencia esetén, de bedörzsölve a tetvek és poloskák elpusztítására is használták. Galenus általános erõsítõ és potencianövelõ, valamint fiatalító szernek tartotta, míg Plinius egyszerûen csak mennyei csodaszernek nevezte. Európában különösen a provanszi rozmaringméz állt jótékony potencia és erõsítõszer hírében.

A mézsört nagy mennyiségben állították elő. A méz kimeríthetetlen bőséggel állt rendelkezésre. A hatalmas erdőségekben vadméhek éltek, és a háztáji méhészkedés is ismert volt. Idővel azonban az erdők  területe egyre zsugorodott, a réteket szántóföldekké alakították, ezzel a méhek természetes élettere erősen zsugorodott, így a mézsör termelése is csökkent.

A mézsört alkoholos fermentálással nyerik, mely során a mézet vízzel felhígítják, majd komlókivonatot adnak hozzá. Fűszerekkel vagy gyümölcslevekkel ízesítik. Az előállítás módja szerint különbséget tesznek telittetlen és telített mézsör között. A legkedveltebb és legtöbbször fogyasztott fajta az un. háromszoros mézsör, amely kiváló minőségét egy-három év tárolás után éri el. Szobahőmérsékleten szolgálják fel, télen forrón, fűszerezetten isszák.

– Szent István királyunk a Pannon apátságba két serfőzőt rendelt, ekkor írnak először a mézserről latin betűs anyagok, de akár a hunokig, a 400-as években Hunniai központtal uralkodó Attila feledelem idejéig tudjuk történetét visszavezetni – mondta a különleges ital eredetéről dr. Kántor Dezsőné. Mézeskaláccsal 1979 óta foglalkozik, ezt a mesterséget még a régiektől, ahogy mondja, a legjobbaktól tanulta.

– Mézmárcz, mézser, mézecet, mézbor és mézpezsgő: ezt mindet előállították elődeink. A mézecet antioxidáns hatású, gyógynövényeket tartalmaz és olyan hatékony, hogy sebgyógyításra használták – osztott meg néhány érdekességet.

Mézmárczot, mézsert készít ma dr. Kántor Dezsőné szigorúan titkos, levédett recept alapján. Előbbiről annyit árul el, hogy egészen más kémiai folyamatok révén jön létre, mint a mézsör, harmonikus ízű, fűszert is tartalmaz. Gyomornyugtató, hányinger csökkentő hatású, akár gyereknek is adható. Természetes energiaital, mert szőlőcukor tartalma 10 perc alatt felszívódik.

A mézmárczról 1015-ből vannak az első írásos emlékek. Minimális alkoholtartalma van, ezért nem adóztatták – ellentétben a mézsörrel.

– Debrecen mézser főző központ volt, a Kossuth utcai mestereknél árpa- és mézsör készült.

A mézeskalácsosok csöbörpénzt fizettek, így hitelesített edénybe mérhették a mézsört. Az 1700-as években engedélyezték otthoni készítését, de árusítani nem volt joga akárkinek, az adóztatása miatt.

Az 1800-as években kezdett hanyatlani a mézser főzés – magyarázta a népi iparművész.

Dr. Kántor Dezsőné elmondta, hogy ma a világban sok helyen árulnak mézsört, de ezeket nem mézből erjesztik, ahogyan ő, hanem a normál sörhöz mézet tesznek.