A Nagyszentmiklósi kincs rovásjeles leletei, Nagyszentmiklósról hun-magyar nyelvemlék. Mivel Attila nagyapja korabeli, így i.sz. 300-400 körüli lehet.

Akkoriban erős, óriási kiterjedésű és dúsgazdag volt Oktár fejedelem birodalma. A Kárpát-medencétől Ázsiaszerte a sztyeppevonulatot ölelte át a birodalom. A Keleti hun birodalom feje Mundzuk volt, Attila apja, a Nyugati hun birodalomé pedig a hatalmas Rugha fejedelem.

A nagyszentmiklósi kincsek 1. Oktár király aranytárgyai

Ez a nyelvemlék két példányban készült és egy-egy arany csésze felfelé néző lapjára van bevésve, azonos módon, azonos betűkkel és azonos szöveggel. A két csészét Nagyszentmiklóson 1790-ben huszonhárom más arany edénnyel együtt találták. A kincseket annak idején Bécsbe szállították és ma is ott őrzik, mint a Kunsthistorisches Museum legkimagaslóbb értékű tárgyait. Amidőn e felbecsülhetetlen értékű arany edényeket megtalálták, a közvélemény azokat Attila kincsének nevezte el és Hampel József régész az 5. századba, a hunok magyarországi virágkorába helyezte. Mennyiben tudjuk ezt a homályt eloszlatni?

rovás lelet, Nagyszentmiklós, Oktár király A szóban forgó edény kör alakú mezőjében, egy kereszt alakú idom körül rovásjelek helyezkednek el. A betűk alakja valamivel régibb, mint az Attila-tragédiát megörökítő szöveg jelei.

Ha tehát ez is hun szöveg, külalakjáról ítélve a magyarországi hun uralom első fénykorába, Oktár király (megh. 430) idejébe volna illeszthető. Mint kiderül, valóban oda is tartozik.

A szöveget az óramutató járásával ellenkező irányban kell olvasni, amint erre a betűk fordulásából pontosan lehet következtetni, a "12 óra" helyzetben álló jellel kezdve, bal felé haladva. A jeleket szavakba tagolva megismételtük s ugyanott közöljük betűhű átírását.

 A kelyhen szereplő írást  Baráth  Tibor  úr Montreal  olvasta el. Az írásjelekre nézve nem alakult ki határozott vélemény. Most kiderült, hogy a szöveg rovásjelekkel írt magyar nyelvű feljegyzés.

 (Kissék próbálták a rendelkezésre álló képen a megoldást hangzósítani, mint látják az eredmény magyar nyelven íródott, és jól érthető.)

Nézzük az olvasatát:

rovás lelet, Nagyszentmiklós, hangzósítása A szöveg nagyon művelt rovással, azaz sok egybeolvasztott jellel készült és mai helyesírással leírva ezt mondja: Negyedik hun király Oktár országa. Örök jogon vette barátoktól. Pontiak, Ister vidékiek Uraliak, Tatárok ura. A tányér közepén levő szimbólum mind a négy ágának végében N rovásjeleket látunk, a hun szó szokásos jelölésére, majd egy kör következik s azon belül a rovás ELI jele. A szimbólum kétségtelenül a "negyedik hun király" címet ismétli.

olvasd tovább itt