A középkori Magyar krónikáink feljegyezték I. István királyunk előtti királyaink és fejedelmeink sorát.  Mivel a nevek közül sokat felismerünk a  történelemből, így végig lehet követni, hogy az évezredek alatt népünknek mikor hol volt birodalmának és műveltségének a központja.

Mitológiai ősök csoportja:

1. Nimród Babiloni Niprut, napfejedelem Mezopotámia /Irán/
2. Magor/Hunor Mitras-a/Mihir a nap és harc istene /Turán/
3. Bor Esetleg "Bor-isten", a szityák szarvas-anyja /Szkíta/

Ősnemzetségeink alapitói:

4. Dama A Hun birodalom alapítója Tuman? Mongólia I.e.2000. A Tana cím Hun császárt jelez, de a szumírok első királya szintén ETANA. 
5. Keve Méd királyi nemzetség. (Kávi) 
6. Keled Káld nemzetség, a médek, szittyák vezérnemzete 
7. Ker Khuri a mezopotámiai szubartui népek vezérnemzete 
8. Belér Alán király, nemzetével a hunok egyesültek Turáni Királyaink 
9. Kadar c.387 Gadahar, Kidara hushán-hun király K.Irán 
10. Otmar 379-387 K.Irán 
11. Farkas c.390 Prakasa és Tarika, k.iráni pénzeken. 
12. BendeKurt c.395 ?? Kursik, Basik, Karaton Hun fejedelmek?? 
13. Bokeny 420-485 Bahram Perzsa király, a hunok királya is 
14. Csanád 457-460 Ks.na.waz fehér-hun király. K.Irán 
15. Budli 460-464 EB.DAL/EPTAH/HEPTALI stb. fehér-hun K.Irán 
16. Besz-ter 466-473 GOBAZesz (Kopasz/TAR) hún Kaukázus 
17. Mike 473-482 ?? 
18. Miskéc 482-491 ?? 
19. Ombod 491-514 Amabaz-uk szabír hun fejedelem Kaukázus 
20. Kölcse 514-528 ?? 
21. Levente 528-546 Alamand-ros M/V Kaukázus 
22. Lél 546-553 
23. Zamor c553 
24. Zombor c585 Zaber Khán/Zamergan Kutigur hun Don Folyó 
25. Balog 626-640 Bilge Kagán, kök türk birodalom. Turkestán 
26. Bulcsu 640-689 Bulcso (Bonfiditôl) É.K.Irán 
27. Solt 689-703 ?? 
28. Berend 703-717 ?? 
29. Kadicsa 717-730 Szabír hun 
30. Opos 730-750 Kaukázusi Magyar (Upas Ibn Madar) Kaukázus 
31. Ethei 750-770 
 32. Szemen 770-789 Szamani dinasztia Szogdia, Aral Tenger 
33. Torda 789-818 
34. Ügyek 818-847 Dentu Magaria királya Fekete Tenger 
35. Álmos 847-895 
36. Árpád 895-907 Hungária 
37. Zoltán/Solt 907-945 Hungária
38. Taksony 950-997 Hungária
39. Géza 970-997 Hungária 
40. Vajk/István 997-1038 Hungária 

Ez a lista főleg az ős-szittya alapból kiindulva a szittya-pártus-avar-hun féle turáni népek őseit és királyait tartalmazza. Ezek az adatok teljesen egyeznek az eddig előkerült történelmi adatokkal. 

Kiindulva a Turáni-Alföldrôl és a környékéről, a hunok terjeszkedése elindított egy népvándorlási korszakot. A Magyarral rokon fehér-hun (jücsi), ugor, és Magyar-szaka-urak korán érezték a keleti hunok terjeszkedését és évszázadokig tartó hatalmát. Közeli szomszédaik voltak a hunoknak. Amikor a kínaiak kiűzték az északi hunokat, megint nyugatra nyomták ôket. 

A derbenti krónikát idézve: "70 évvel Mohamed születése előtt (352-ben) a Kuma folyó mellett a Magarok számtalan népei tüntek fel, kik északi Tibbettel határos vidékekről szállotak Asztrakán sikságára, itt két árga szakadtak, melynek egyike a Volga folyó hosszabban északnak (Baskíria/Magna Hungária), a másik pedig tovább nyugatnak tartott és az utóbbi alapította az észak- kaukázusi Madzsar várost." 

Ez a Tibettel határos terület, a Szir-Darjától keletre volt a szakaurak szittya törzs területe ahonnan a hun terjeszkedések őket kinyomták. A szarmaták pedig a Turáni-Alföldön éltek és közöttük szintén szerepel a Magyar népnév. 214-ben feljegyzett örmény történész, Koronei Mózes a következôt írta: 
"Caucasus montes propter Iberian, Albanian versus Caspium Mare pertient. Hae autem gentes plurimae Sarmatiam alteram incolunt: Chasi (Keszi), Baszili, Hunni, Guda-Makari (Magyar), Massageta." 

A keleti Avar Birodalom hanyatlása után újabb hullámokban jöttek az avar-hun népek Európa felé. Róluk már beszéltünk az utolsó fejezetben. Az egyik kései hullámuk hozta a kazárokat és bolgárokat is, akiknek szintén fontos szerpük volt a kárpát-medencébe való érkezés idejében. Prokopiusz azt írja az avarokról, hogy fehértestüek az avarok, rendezett királyi államban élnek, nem "vad" nomádok. Városlakók. Ptolemaisz pedig megemlíti, hogy a lovat részesítik kultikus tiszteletben (ló-áldozat az ég istenének). 

Szíriai Mihály krónikája 582-ben említi meg a késô avarok vándorlását a kök türk birodalom nyomása miatt. "Ebben az időben jöttt ugyanis három testvér Belső-Szkítiából, harmincezer szkítát vezéreltek, 65 napig voltak úton az Imaon hegyek hágóin (Észak- Irán). A folyók miatt télen jöttek, elérték a Tanaiszt, amely a Meotiszból kilép és a Pontuszba ömlik (Fekete-tengerbe). Amint elérték a rómaiak határát, közűlük az egyik, név szerint Bulgariosz, 10,000 emberével elvált testvéreitől, átkelte a Tanaisz folyót a Duna irányában, mely ugyancsak a Pontuszba folyik. Marikioszhoz, a császárhoz küldött üzenetet, hogy adjon földet népének, ahol laknak és ezért népével a rómaiak segédcsapatává válnak. A császár átadta nekik Felső- és Alslsó- Moesiát, valamint Dáciát... A maradék szkíták, a másik két testvér az alánok földjére ment, amelyet Berzyliának neveznek, oly területnek, amelynek városait a rómaiak építették. A Moesiában és Dáciában lakó bulgárok és puguryeh (mások szerint ugor), akik Barzilia városainak lakói voltak, idôvel keresztények lettek. Amint az idegen nép ezt az országot elfoglalta, kazároknak nevezték ôket az idôsebb testvér neve után." 

Ennek az eseménynek az egyik következménye az volt, hogy már 600 körül 10,000 bolgár lovas érkezett az avarokhoz Baján kagán udvarába, Pannóniába, és ezek csak kis részük voltak a hátramaradt bolgároknak, akik a Fekete-tenger északi részén maradtak. 

Nikephorusz szerint a bolgár-hun, Kubrat fejedelem, aki a Dula nemzetségbôl származik, (4) megszervezte a többi maradék hun törzseket az Azovi-tenger és Fekete-tenger környékén. Ezekben a nemzetekben az onogur/hungár nép fő vezető szerepet játszott. Kubrát halála után öt fia, apjuk korábbi tanácsa ellenére felosztotta birodalmukat. Emiatt országuk legyengült és a rokon kazárok nagyrészüket uralmuk alá hajtották. Kubrát harmadik fia Asparukh az Alsó-Dunánál telepedett le, és ő alapította Bulgáriát. Kubrat negyedik fia az avarokhoz ment Pannóniába. Annyira szétforgácsolták magukat, hogy nehéz volt saját nyelvüket megtartani az idegen népek tömegei között. Igy a bolgárok elvesztették régi nyelvüket, amely közeli rokona volt a Magyarnak. 

870-ben Ibn Ruszta és Gardézi, arab történészek foglalkoztak a Magyarokkal is írásaikban. "A besenyők országa és a bolgárok közé tartozó eszegelek (székelyek), között van a Madzsar határai közül az első határ. A Magyar pedig a türkök egyik fajtája. Főnökük 20,000 lovassal vonul ki, neve: kende. Ez azonban csak névleges címe a királyuknak, minthogy azt az embert, aki királyként uralkodik fölöttük, dzsilának hívják. (gyula). Országuk egész kiterjedt, hossza és széle száz-száz farszak. Egyik határukat a Rum (Bizánci Fekete) tenger éri... Lakhelyük két folyó közt van (Etelköz). E két folyó közt az egyiket Atilnak hivják, a másikat Dunának. A Duna másik oldalán a nándorok (bulgárok) laknak, többen vannak, mint a magyarok, de gyengébbek tölük. (A bulgárok csak szövetségeseikkel és alattvalóikkal lehettek többen, mert anyira szét voltak darabolva.) A Magyarok országa bôvelkedik fákban és vizekben. Talaja nedves. Sok szántoföldjük van.. A magyarok tűzimádók (mágushitüek). Azt mondják, hogy a kazárok régebben körülsáncolták magukat a Magyarok és az országukkal szomszédos népek ellen. Ezek a Magyarok szemrevaló és szép külsejü emberek, nagy testüek, vagyonosak és szembetűnôen gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk brokátból készült. Fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyöngyökkel berakottak." 

Ibn Fadlah érdekes adatokat hoz fel a kazárokról és a Magyarokról, akik a bulgárokkal rokonok. "A kazárok nyelve nem hasonlít sem a török, sem a perzsa nyelvekhez... Kazárország fôvárát Itilnek hívják (750 után). A fôváros a folyó két partján van. Királyuk neve Jelek (magyarul Gyula, törökül Jula), és Bak. A kazárok szokásai tulnyomórészben ellenkeznek a moszlim, zsidó, keresztény intézményekkel. Vannak akik azt állítják, hogy a kazárok a jad-suds (jücsi,ját) és a mad-suds (Magyar) népe volna. Valóban a kazár népnév nem más, mint a kus, amit az örmények a fehér-húnok elsô áradatára a kusánokra használták. Ezeknek az egyik alapeleme a keletrôl származó jücsi, akik a szittya népeket, úgy a magyarokat is beolvasztották. Két különfajta népelem volt ez, az egyik sötétbôrü a másik világos. Indiaba is telepedtek ezek a játok (jücsi). Nyelvük nem egyezik a török nyelvekkel, úgy, mint a Magyar sem, hanem csak távolabbi rokona. Hasonlóképpen a kazárok és bulgárok ôsnyelve sem volt teljesen török, hanem szittya-hún, és azok a nagyszámú egyezô szavak, melyek a török nyelvekben is megvannak, szintén innen származhattak. 

Bíborban Született Konsztantín bizánci császár, a Magyarokat még türknek hívja, mikor így ír roluk: "A türkök népe a kazariakhoz közel szerzett magának földet. De abban az idôben nem türköknek, hanem szabartu aszfalunak hívták ôket. (Szubartu Aszfalu Észak- Mezopotámiában van, onnan származik.) Együtt laktak a kazárokkal három esztendeig. Minden háborúban együtt harcoltak a kazárokkal. Kazária fejedelme, a kagán vitézségéért és szövetségükért nemes kazár nôt adott feleségül a Magyarok elsô vajdájának. Tudni illik, hogy a besenyôk kezdetben az Atil (Volga) folyónál laktak, az uzok és Magyarok szomszédságában.

A besenyô nemzetségek a következök:
1. Ertem
2. Tzur
3. Gila
4. Kulpe
5. Kharoboe
6. Thalmat
7. Koplon
8. Tzoplon

A Magyarok nemzetségei: 
1. Neke (Nyék)
2. Megere (Megyeri)
3. Kurtu Germat (Kürt Gyarmat)
4. Tarján
5. Kari
6. Kaszi és a kabarok, akik a kazároktól elszakadtak." 

 Kazáriában forradalom tört ki, melynek a fô vezetôi a kabar törzsek voltak. Miután elveszteték a forradalmat, átpártoltak a Magyar törzsekhez és ezekkel leszakadtak a kazár szövetségrôl. Ennek az egyik következménye az volt, hogy a kazárok a besenyôkkel szövetkezve a magyarokra uszították ôket is. Evvel elkezdôdött a honfoglaláshoz vezetô törekedés, hogy biztossabb és nagyobb hazát találjanak maguknak.