A magyar Szentháromság, mint hitbéli fogalom benne élt az őskultúrákban Egyiptomban, Mezopotámia korai időszakának életében, amelyet mi Aranykornak, a mesék korának, Isten idejének nevezünk.

A magyar Szentháromság vagy a Turáni népek Szentháromsága égi eredetű. Az Orion, a Sziriusz és az Ikrek csillagkép jelzi a Szentháromságot. Őseink a csillagokban az örökkévaló hármas Istenség szimbólumát látták. A szimbólum mögött rejlő lelki tartalmat imádták. Az öreg király utódai, amit az Aranyhajú királyfiak című népmeséből megismertünk. (1) A Sagittarius öreg király a Tejút öblében isteni malmában megteremtette a téridőt és utóda a másik nyilas, az Orion, a fiatal király a téridő reprezentánsa. Erdei tündér felesége a legszebb csillag, a Sziriusz, sorsszerűén együtt él vele, később vonul fel mellé az égboltozat közepére 10 nappal, január elsején, de együttesük tündöklése a téli égbolton királyi esemény és mennyei látvány.

A mese s elmondja, hogy két ikerfiúk született, az Ikrek csillagkép testesíti meg őket, de, mivel a király éppen háborúba ment, a gonosz banya kicseréli a két gyermeket két kutyakölyökre. Az Orion környezetében látható a Nagy Kutya csillagkép, melynek vezércsillaga a Sziriusz, mezopotámiai nyelven UR MAGÁR, a liturgiákban, pedig LUGAL GEME UR NAGY KI MAGÁR. Ezért a Sziriusz elválaszthatatlan a kutyától, s ez az égi tendencia érvényesül a mesében. A mezopotámiai turánok Oriont URIANnak nevezték, aztán Nimrud, Ningir, Nungál, Ningirszu, Nunartu stb. volt a neve. A Sziriusz maga az égi tündér, aki egyes pecséthengeren valóban tündéri szépségben jelent meg. (2)

Az Orion a Tejút bal oldalán található, szinte rákönyököl a Tejútra. Mellette a Nagy Kutya csillagkép a Szinusszal, a Tejúton a híd a Monocérosz, az egyszarvú, a bölcs, a tudós, a Szent Bába, a beavatás felhatalmazott szakrális cselekvője, aki mindig ott van, ahol az égi tündér, Sziriusz megtalálható. A Monocérosz, a Bába, a Banya lábánál, a Tejút jobb oldalán van a Kis Kutya csillagkép, egy parányi kis égi vonal.
Ezekből a tényekből indult el a magyari népek ősköltészete, amelyet hatalmas mesekincsünk őrzött meg. A Vizek könyve második kötetében kifejtettem, miért nem tartja számon a világirodalom a magyar hőséneket, mint létező ősköltészeti emléket. Kifejtettem és bizonyítottam, hogy a szépsége miatt és mert világosan kimutatható, hogy az ősköltészet nem földi, hanem égi eseményeket mesél el. (3)

E költészetnek a hőse az Orion által megszemélyesített fiatal király, aki hős, vállalkozó, hűséges, de néha távollétével teret enged a gonosz behatolásának. Eszmei hőse, pedig Tündér szép Ilona, az az égi személyiség, aki a női sors hordozója és megszentelője. A mezopotámiai pecséthengerek meghatóan szép liturgikus énekeket hagytak ránk emlékül, olyanokat, amelyek róla szólnak, s amelyek máig élő hagyománya a májusi ájtatosság áhítatában éli át ősi hagyományát.

A májusi ájtatosság alkalmával az asszonyok kis "titkokat" adnak át egymásnak. Ezek a titkok eredeti imák, kis énekelhető dallamok, fohásztöredékek. Mindenki ad egy-egy kis cédulát a padtársának, s így olyan, mintha este, mikor az imákat elmormolják, egymásért is imádkoznának. Ez a szokás csak Magyarországon él, egyetlen más katolikus népcsoport sem gyakorolja a Kárpát hazán túl. (4)
A májusi Istenanya titkos, szinte bensőséges megkeresése ima útján, régi mezopotámiai szokásra tekint vissza. Azzal a különbséggel, hogy a régi asszonyok kis pecséthenger másolatokat adtak egymásnak, s ennek a meghatóan emelkedett szent szövegét imádkoztak otthon, a családtól kisé elkülönülve, meghitt csendben.

Mikor a mezopotámiai ősi képjel-írást megtanultam, észrevettem, hogy a pecséthengerek témakörük, szereplőik ruházata, valamint a faragás stílusa alapján szakosíthatok. Eddig feldolgoztam az orioni mondakör anyagát /Tur-án népének nyelvén/, a Világmindenség ősanyjához, a Sárkány csillagképhez vándorló hős anyagát /Vizek könyve I. köt/, ez a Molnár Ferkó féle mesekincs magja. Szinte a bőgatyás ruházat alapján megtaláltam az ősi hun mondavilág eredetét, amely az Istentől kapott fokos, korsó, kard és eke történetét is magában foglalja. Most dolgozom a Vízöntő-Oroszlán csillagképet összekötő tengely apokaliptikus eseménysorozatán.

A pecséthengerek képregény szerűen elénk vetítik az égi eseményeket, amelyek a földi ember életének, sorsának tükrét adják.
Ebben a gazdag és precíz irodalomban hatalmas fejezetet szenteltek a Világtenger gyümölcshozó ősanyjának, az égi zenének, aki a magyarság kirlál asszonya, a Nagy Kutya csillagkép úrasszonya, a Mindenttermő fa tejmagva, az őstudás. A pecséthengereknek ez a csoportja, amely az égi nagyasszonyról szól, a szövegek közül a legarchaikusabb, mind szókincsében, mind tartalmában.

Az őstudás fogalom az US TU különösen felkeltette a figyelmem, mivel nagyon szerettem volna tudni, mit értettek ez alatt. A pecséthengerek szövegéből kibontakozik, hogy valójában az égi csillag magatartása, sorsa, hanyatlása, felfénylése, gyermekeinek megszülése és újra visszavonulása az őstudás magja. Tehát

-a csillagsors
-a földi nők csillagpéldája
-a női sors elfogadása
-a női sors rendeltetésszerű átélése

A Kus királynő című pecséthenger ezt így mondja el:
Sámán Úrnő, erős őstej, Nagyasszony
Országoló Kus királynő Isten helyettese
Eme visszatér égi-tengeri hazájába
Ez az őstudás (5)

A magyar népmesék egyik csoportja, a tündérmesék, mind-mind az őstudásról szólnak. Az Istenanya sorsa, léte, örökkévalósága az őstej kiáradása, az égi tengeri utazás, a tenger szentsége, a tenger közepén álló szent oltár, mint az ősanya otthona, ez az őstudás. És ezt a tudást osztották meg egymással a májusi ájtatosságra járó szent magyar asszonyok, amikor kis céduláikat átadták egymásnak.

Ez az őstudás az a köpeny, amely alatt megférnek az Ő leányai, befogadtatnak a jólelkű férfiak. Az őstudás az az istenhit, amelynek megvan a sajátos turáni karaktere. A hármas szám törvénye érvényesül úgy, hogy két ellentétes minőségű ős kiteljesedése a harmadikban, a gyermekben. Ebben a teóriában nemcsak a biológiával és az időfizikával ért egyet a hitelvünk, hanem a matematikával is.

Farkasinszky Tibor kutatótárunk a hármasság matematikai elvét kidolgozva jutott el erre a következtetésre. (6) Mi a hármas számot, mint a kilencnek, a tökéletes számnak az emberileg befogadható, használható gyökét fogjuk fel s eszmerendszerünkben az isteni hármasság nem más, mint a Világmindenség lényegének az emberek számára lebontott, érthető paradigmája. A kilences, a tökéletes szám lényege ebben a mi háromdimenziós világunkban megközelíthetetlen. A felé vezető út is csak révülésben bontakozik ki, amikor képesek vagyunk elhagyni jelenlegi dimenziónkat. (7)

A Miskolci Kelengyésládán ornamentikusan ábrázolták a téridő születését, amint az időkerékbe belehull a kétféle minőség USTU = őstudó, őstudás és végül az a jelző, amely a megoldás kulcsát adta a kezünkbe: LUGAL GEME NAGY ÚRASSZONY, KI MADÁR vagy MADA vagy MAG AR, mikor melyiket írták. Ez a jelző tartalmazza a Stella Hungarorum fogalmát, a Nagy Kutya csillagkép Úrnőjét, Sziriuszt, aki az Ég királynője a fény őrzője és megtestesítője, s a Világtenger oltárán termő Ánafa.

A fenti képjel együttes megtalálható mindazon pecséthengereken, amelyek Orionról és családjáról szólnak. Ugyanis a Szinusz sorsa annyira összefonódott az Orionéval, hogy valamilyen módon mindig utalás történik rá is. Ezért hisszük, hogy őseink fényhite e kettős minőség eredménye, s a fényhit úgy fonódik össze a vízzel, mint ősanyaggal, ahogy őseink reánk hagyták: a fény természete a tükröződés, és ott képes visszatükröződni az égből áradó fény, ahol a víz felszínén megtalálja ehhez a tükörfelületet. így érvényesül az őselv, az őstudás, Hermész Triszmegisztosz második mondása, hogy ami odafönn létezik, az van idelenn és idelenn létrejött módosulások, hatnak a fenti világra.

A Nagyboldogasszonyban tehát, a fényből és vízből létesült Világmindenség első megtestesülését láttak őseink, aki a teremtett világgal együtt mini-pillanatról-mikropillanatra szakadatlanul újjászületik, vagyis maga a tapasztalható valóság lelki szimbóluma.

A Miskolci Kelengyésládán oszlopos elrendezésben megtaláljuk a teremtés fázisait. Az első kartusban a Napkerék jól szemléltető módon mutatja, hogy kétféle minőség szükséges az élővilág létrehozásához:

az Egy
Isten és a Eredményként a fel bíbor felhőkön lebegő Boldogasszony, az égi tulipán testesül meg, s belőle ered a datolyapálma gerezdben megbúvó mag népe, amely szkíta aranyveret foglalatban fejezi ki a maga eurázsiai teljességét.

A teremtésben, a téridőben tehát az első testetöltés maga a Boldogasszony volt, ez az őstitok, amely a turániakra bízatott.
Ez a Boldogasszony azonosul sorsában a Szinusszal, szülési rendszerében az Esthajnalcsillag kilenc hónapos fázisával, biológiai rendjében pedig a Holddal, s ezáltal teljes harmóniába kerül a szerves Világmindenséggel.
A liturgia tehát neki szól, a teremtett Boldogasszonynak, a Világfa csúcsán kedvesét váró Tündér szép Ilonának. A liturgiában a fény, a víz, s az általa létesült erkölcsös világ kap hangot, s ez a hang maga égi zene.
A róla szóló pecséthengerek szövegének ellenőrzése azáltal történt meg, hogy az olvasott szöveg sorai dallamban ötvöződtek. A dallamosság és a gyökökben megmutatkozó ritmus keltette fel a figyelmem és láttam be, hogy a Boldogasszonyról szóló pecséthengerek szövege dallamos, ritmikus szakrális liturgia, énekelhető, muzsikálható lelki szöveg, áhítatos, égi retorika.

Összevetettem a jelzőket a Mária énekekben fellelhető jelzőkkel, s meglepett a hasonlóság.(8)

A jelzők nemcsak az énekekben találhatók meg, jelzők alapján tartja számon a római katolikus egyház is Máriát. Mag Anna, HUN ŐS, Mugiru, Mamus, NIN GIR GÁL=a világ fényessége, sugár, Magyar Anna, Csillaganya, Világtenger gyümölcshozó ősanyja, magyarság zenéje, Csillaganya, Tündér Anna, LIL A NI=nő, aki a vizek lelke, úri Csillaganya, US KAL GA=Ős nagy tej, LUGAL HUN NI=Hunok nagyasszonya vagyis lélekasszony, UR AN AMA=arany anya, Kus kirlálnő, Isten helyettese.

A lagaszi vázatöredéken (Kr. e. 3500-ban) látható Természetistennő felirata csupa jelzős szerkezet, amely tovább élt a keleti népek istenanya tiszteletében, s újra megjelent a középkori himnuszokban. Babits Mihály fordította le latinból magyarra a legősibb szöveget, melyet gregorián dallamra énekelünk (218. ének).

Tengernek Csillaga
Isten édesanyja. Üdvöz-légy mindig szűz,
menny boldog kapuja. Amen.

A vázatöredék szövege így hangzik:

Világtenger gyümölcshozó ősanyja
Magyarság zenéje
Csillaganya
Királyasszony
Napkapu
Magyarság király asszonya, égi zene.

(Tur-án 123. old.)

Mindkét változat azonosítja a Világmindenség úrnőjét, zenéjét, kapuját, csillagát a magyarság úrnőjével, zenéjével, kapujával, csillagával. A Boldogasszony a régiségben a "Magyarság királyasszonya volt," de általában, a világban is ő volt a "Királyasszony" a "magyarság zenéje" volt, de általában, mindenki számára maga volt az "égi zene".

Úgy tűnik tehát, hogy a Lugal Geme nagy Urasszonny, akié a Mada vagyis a haza, az ország, a magyarság égi Úrnője volt, de áldó szeretete kiterjedt a Világmindenségre. Szent István ennek a réges-régen minden magyari nép által tisztelt Boldogasszonynak ajánlotta fel az országát, mert az már ősidők óta az övé volt.

Nem véletlen, hogy 2002-ben Szőkefalván látott Mária jelenés szövege is erre utalt: "Visszajövök, megvédem a magyarokat, nem hagyom magára Magyarországot, mert ez az én örökségem és megvédem az örökségemet".

Kerestem a régi szövegekben a boldog szót, de nem találtam. A Pol-Bol gyök Orion rendjére a PÁLOSOK-ra utal, akik a Lugal Geme nagy Úrasszony védelmét szolgálták, és liturgiáját szervezték. A DUG gyök (L 309) szinonimája a KÁRPÁTU (L 309) szó, amely tál, medence, váza értelmű és pontosan a Kárpát-medencére vonatkozik. Ahogy Mágur összefonódott a bárkával, úgy olvadt össze a Boldogasszony fogalom a Kárpát-medencével.

JEGYZETEK


1).Benedek Elek összes meséi I-III. köt. Szukits Kiadó 2002.

2).Orion és családja. 178-226. old. In: TUR-ÁN népének nyelvén. MBE. Miskolc,2004.

3).Műfaji kérdések 168-173. old. In: Vizek Könyve II. kötet. MBE. Miskolc, 2007.

4).Köszönöm Krizsai Mónikának, hogy a titokcédula ismeretét megosztotta velem.

5).TUR-ÁN Lm. 130-133. old.

6).Farkasinszky Tibor előadásai 2005-ben.

7).3600-as számkód 202-203. old. In: vizek Könyve II. kötet. MBE. Miskolc, 2007.

8).Verses népénekek („KANCIÓK") Mária énekek 287-377. old. In: Éneklő egyház.

Római Katolikus Népénektár - liturgikus énekekkel és imádságokkal - Szent István Társ. Bp., 1985.