A pápa nagyon kedvezően fogadta a kérelmet, tudjuk azt is, hogy a levélben megnevezett Mancasole Tamás domonkos szerzetest nem sokkal előbb, 1329 augusztusában szentelte a pápa Szamarkand püspökévé. Ő azután a következő év áprilisában kelt útra, hogy fölkeresse Gyeretyán fejedelmet és segítségével megszervezze a püspökséget.

Bizonyára jól megértették egymást, hiszen a pápa úgy fogalmazott: "kijelöljük . . . Tamás szamarkandi püspököt, akit ti ismertek." Ebből a félmondatból még arra a következtetésre is juthatunk, hogy, - mivel az határozottan Tamás testvér és Jeretann egy korábbi találkozására utal - Gyeretyán Mancasole Tamást kérte meg, hogy találkozásukat követően vigye el levelét a pápának.

A pápa Gyeretyánt Magyarország katolikus fejedelmeinek, királyainak leszármazottjaként szólítja: csak arra gondolhatunk, hogy Tamás testvér valamit félreértett, amikor Gyeretyán saját népének és a mi magyar népünknek a közös származásáról beszélt neki. Egyébként itt jegyzem meg, hogy a "Jeretann" név jelentése törökül: teremtő. Feladata végeztével Tamás távozott Szamarkandba, a püspöki széket pedig a későbbi kaffai püspök, Thaddeus foglalta el. Ettől kezdve - kevés adat-hiánytól eltekintve - közel fél évszázadot átívelve név szerint ismerjük Madzsar város tíz püspökét, kinevezésük és távozásuk időpontját.

Mindabból, amit az eddigiekben előadtunk, kiviláglik az a kétségtelen tény, hogy a honfoglalóktól való elszakadás és Madzsar pusztulása között három olyan terület volt Európában, ahol magyarok éltek zárt településben. Egyik a mi hazánk, Magyarország, amelyet ebben a korban Pannonia, Hungaria Nova, vagy Hungaria Minor néven találunk a krónikairodalomban. (A minor itt "újabb" értelemben szerepel.) Másik a Kaukázus északi lejtője alatt elhelyezkedő Kummagyaria, amelynek leggyakoribb, ill. legismertebb elnevezései : Hungaria Vetus, Hungaria Antiqua, Cummageria, Maieria, Mageria.

Harmadikként, tőlünk legtávolabb a baskir magyarok éltek uralvidéki hazájukban. Itt talált rájuk 1236-ban Juliánusz barát. Az ő országukat - Fr. Richardus jegyzőkönyve nyomán - Magna Hungaria néven ismeri a történelem. Ennek további előforduló megnevezései Rubruquis, Piano da Carpino ill. Fr. Johanca nyomán : Pascatir, Bascart ill. Bascardia. Mint már érintettük, Madzsar városa olyan közlekedési csomóponton feküdt, ahonnét minden irányba könnyű és gyors összeköttetést lehetett biztosítani akár az északi tatár síkságok, akár a kaukázusi és kaspimelléki hegyes-dombos vidékek felé.

A pápa bizonyára felismerte a város fekvésének előnyeit és arra gondolhatott, hogy ha Madzsarban sikerülhet katolikus püspökség szervezése, akkor könnyebbé válhat a környező vidékeken további hittérítői gócpontok, további püspökségek szervezése. Az itteni püspökség alapítását tehát a pápa első lépésnek tekinthette Kaukázia térítésének megvalósításához. Ennek a célkitűzésnek a végrehajtása nem volt könnyű feladat, ha figyelembe vesszük, hogy a keleti hittérítők leveleikben folytonosan azt kérik a pápától, hogy küldjenek nekik minél több fiatal erőt a meglévők kiegészítésére, a soraikban dúló betegségek, valamint a vértanúságok okozta hiányok pótlására.

A város alapításáról nem tudunk biztosat. A már említett Abulghazi Bahadur kán művéből tudjuk, hogy Madzsar városának 1270-ben már állnia kellett. Ugyanakkor nem zárhatjuk ki, hogy amikor az 1222 évi hadjárat során Szübötej seregei áthaladtak rajta, talán alapos pusztítást is végeztek és lakóinak újjá kellett építeniök. Minden esetre valamilyen épített előzmény nélkül Madzsar nem érhetett volna el 1333-ra olyan virágzó állapotot, mint amit a neves arab geográfus, Ibn Batuta leírásából megismerhetünk, aki abban az évben utazott át a városon. Milyennek látta Ibn Batuta Madzsar városát?

folytatás itt