A célt tévesztő íjász nincs magával belső harmóniában

Az ősi népek azt tartották, hogy az az íjász, aki a célt elhibázta, nem találta meg magában a belső harmóniát és a kommunikációs lehetőséget az égi és földi világgal. Az előre, oldalt és hátrafelé íjazó hun és honfoglalás kori magyar lovas a legfélelmetesebb ellentétekből a legtökéletesebb fizikai és lelki összhangot hozta létre, amikor teljesen uralta lovát, íját és saját magát. A belső harmónia megvalósítása segítségével képes volt tizenhat másodperc alatt 10 nyilat halálos pontossággal kilőni.